A tavaszias idő beköszöntével megjelentek a kullancscsípéses esetek is a sürgősségi osztályon. A megyeközpontban április végére tervezik a kullancsirtási akciót. A kullancscsípésekről, az esetleges megelőzési módokról dr. Láng László családorvost kérdeztük.

Az elmúlt napokban a tavaszias időjárás hatására sokan kirándultak, kertészkedtek, kimerészkedtek a szabadba. Ezzel egy időben megjelentek a kullancscsípéses esetek a Szatmár Megyei Kórház sürgősségi osztályán. A kórház sajtószóvivője, Constantin Demian megkeresésünkre elmondta, hogy hétfőn és kedden összesen 10 kullancscsípéses beteget kellett ellátniuk. „Volt közöttük gyerek, férfi és nő is, városi és vidéki lakos is. A kollégáim kiszedik a kullancsot az áldozat testéből, s továbbküldik a fertőző betegségek osztályára, ahol a szakorvos eldönti, hogy szükséges-e antibiotikumos kezelést alkalmazni” — fogalmazott Demian.

Dr. Láng László családorvost arról kérdeztük, mit kell tudni a kullancscsípésekről, az esetleges megelőzési módokról. A szakember kihangsúlyozta, hogy a kullancscsípés két fő betegségcsoportot okozhat: agyvelőgyulladást (encephalitis), amely vírusos kórkép, illetve borreliózist, közismertebb nevén Lyme-kórt, amit a Borrelia kórokozó idéz elő. Az agyvelőgyulladás ritkábban fordul elő, viszont ez a súlyosabb kórkép, s ha kialakult, nehéz uralni, akár bénuláshoz vagy elhalálozáshoz is vezethet. Az agyhártyagyulladásra elvileg létezik megelőző jellegű oltás, ám ezt hazánkban nem lehet beszerezni, Magyarországon viszont hozzáférhető. Ez egy 3 oltásból álló immunizálás, amely több éven át védelmet biztosít az agyhártyagyulladás ellen. Ezenkívül létezik a kullancscsípés utáni oltás, amely passzív immunitást ad, ám ez is kizárólag az encephalitis ellen véd. A baktérium okozta Lyme-kór ellen nem áll rendelkezésre védőoltás, ez ellen csak az általános érvényű jó tanácsok megfogadásával lehet védekezni, magyarázta a családorvos.

Köztudott, hogy a kullancsok a magasabb aljnövényzetben, bokrokban, zsombékos, nedvesebb helyeken élnek, s gyakrabban fordulnak elő az állatok, bárányok legeltetésére használt helyeken. Láng doktor azt javasolja, hogy lehetőleg kerüljük el az ilyen területeket, de ha mégis ilyen tájra tévedünk, viseljünk megfelelő védőöltözetet, azaz magas szárú cipőt, csizmát, túrabakancsot, illetve hosszú szárú nadrágot, amelyet vagy begyűrünk a cipőbe, vagy ráhúzunk arra, hogy a vérszívók ne érintkezhessenek a bőrfelülettel. Léteznek ugyanakkor rovarűző vegyszerkészítmények, amelyek a bőrre kenve kellemetlen szagot árasztanak, amit a kullancsok nem kedvelnek, ez is csökkentheti a kullancs általi megfertőződés veszélyét. A szakember elmondta, hogy a szakirodalomban arról is lehet olvasni, hogy a B-vitamin-tabletta szedése is riasztólag hathat a kullancsokra, azonban ezt a módszert nem ajánlja.

„Tanácsként elmondhatom, hogy akár kirándulás közben, akár annak végeztével alaposan át kell vizsgálni a bőrt. A kullancs 3–4 milliméterestől az egy centiméteres nagyságig is megjelenhet. A kisebb méretűek nem is mindig tűnnek fel, egy kis szálkának is vélhetjük ezeket, ezért ha nem vagyunk biztosak abban, hogy kullancs van a testükben, egy nagyítóval nézzük meg a bőrfelületet, mert így az állat lábai láthatóvá válnak. A kullancs előszeretettel fúródik be a hajlatokba, a melegebb, vékonyabb bőrfelületeket kedveli, itt könnyebben hozzáférhet a vérerekhez, de természetesen a sima bőrfelületen is előfordulhatnak” — fogalmazott a háziorvos, aki arra is rávilágított, hogy ha már bekövetkezett a kullancscsípés, az az aranyszabály lép életbe, hogy a kullancsot a lehető legrövidebb időn belül el kell távolítani. „Természetesen jó, ha szakemberre bízzuk ezt, de kirándulás közben erre nem mindig van lehetőség. Fontos, hogy a csípést követő 4–6 órában eltávolítsuk a kullancsot a szervezetből, ebben az esetben nagy valószínűséggel nem történik meg a fertőzés. A drogériákban megtalálható a kullancs kiszedésére kialakított műanyag lapocska, mellyel könnyedén el lehet távolítani az állatot a bőrből. Ezen szakszerű eszköz híján egy bicskával, hegyes csipesszel, akár éles körömmel is eltávolíthatjuk a vérszívót a szervezetünkből. Meg kell próbálni úgy kiszedni, hogy a feje is kijöjjön. Nem szabad a potrohánál megfogni, mert így kiüríthetjük a kullancs béltartalmát, ezzel növelve a fertőzésveszélyt. Szintén nem tanácsos különböző irritáló anyagokkal bekenni a kullancsot. Nem árt tudni, hogy akkor sem történik katasztrófa, ha a kullancs feje beszakad. Még mindig jobb, mint ha a potroha maradna ott” — fogalmazott dr. Láng László. A háziorvos elmondta, hogy hosszú éveken át vita volt arról, hogy érdemes-e antibiotikumos kúrát előírni kullancscsípés után, ezzel megelőzve a fertőzést. 2–3 éve az a szakemberek álláspontja, hogy megelőzésszerűen nem ajánlott az antibiotikum-kúra. A tapasztalat azt mutatja, hogy a csípés után profilaktikusan rendelt antibiotikumok dózisa kisebb annál, mint ami a Borreliák elpusztításához szükséges lenne.

A kis dózisban adott antibiotikum elnyomja a szerológiai próbákat, s akár egy évig is lappanghat a betegség a szervezetben, és később egy komolyabb betegség formájában jelentkezhet. Érdemesebb inkább a kullancscsípést követő 4–6 hetet követően elvégezni a szerológiai vizsgálatot Borreliára, s amennyiben ez pozitív, akkor kell a fertőző betegségekben jártas szakorvos tanácsát kérni, magyarázta dr. Láng László. A családorvos végezetül elmondta, hogy ajánlott a kullancscsípést követően pár hétig figyelni a bőrt, s amennyiben nem viszkető, piros, bársonyos jellegű, 1–2 hétig fennálló folt jelenik meg a csípés környékén, nem feltétlenül annak helyén, akkor mindenképp orvoshoz kell fordulni.

A Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal korábban arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy április végén lesz kullancsirtási akció a megyeközpontban.