Fény és a tisztánlátás — a valóságban és képletesen is — kell ahhoz, hogy megkeressük és megtaláljuk helyünket a világban, s talán némiképp erre is ráérzett az a közel 900 diák, akik szerdán délelőtt Frumen Gergő színművész irányításával mondták el közösen Szilágyi Domokos versét az újközponti rendezvénygödörben.

Az irányítás nem csak „technikai” jellegű volt, hanem, mondjuk úgy, mini–verselemzés, hiszen Szisz sajátos moralizáló, groteszk látásmódja magányos jelenség a magyar irodalomban.

Egy gyors főpróbát követően a Kölcsey Ferenc Főgimnázium, a Református Gimnázium, a  Hám János Római Katolikus Iskolaközpont, a Constantin Brâncuşi Technológiai Líceum, az Emil Palade Élelmiszeripari Líceum diákjai, valamint a város– és megyevezetők, pedagógusok közösen mondták el Szilágyi Domokos Helyünk a világban című versét, így hajtva főt a magyar költészet és a magyar költők emléke, munkássága előtt. 

Szabó Kinga Mária

(Fotók: Kőrösi Zsolt)