A nyolcadik Dakar-rali volt a legnehezebb Gyenes Emánuelnek, és bár nem sikerült a top húszban zárnia, mégis, hatalmas sikernek könyvelheti el a szatmári pilóta, hogy szombaton ő is együtt ünnepelhetett a mezőnnyel Córdobába, a 40. Dakar-rali pódiumán. 

Az jubileumi, negyvenedik Dakar-rali zárónapján érte el a legjobb szakaszeredményét a szatmárnémeti Autonet Motorcycle Team pilótája, Gyenes Emánuel, ezzel az összetett táblázatban a helyen 23 zárt.

Pénteken San Juan és Córdoba között Mani a 26. időt motorozta: 5 óra 43 perc 13 másodperc alatt teljesítette a 424 kilométeres mért szakaszt, 54 perc 40 másodperccel volt lassabb az ausztrál Toby Price-hoz (KTM) képest. Már ezzel a 23. helyen állt az összetett táblázatban. Másnap pedig remek időt motorozott a Córdoba körüli 120 kilométeres gyors, hurokszakaszon: 1 óra 38 perc 46 másodperc alatt teljesítette a mért távot, így 12 perc 05 másodperccel volt lassabb az argentin Kevin Benavideshez (Honda) képest, de ezzel együtt maradt az összetettben a 23. pozícióban.

Ide erő kellett

Mani pályafutása nyolcadik Dakarján állt rajthoz, és hetedik alkalommal fejezte be a világ legnehezebb terepraliját. Mindegyik évben közel 9000 kilométer az össztáv, és ezt két hét alatt kell teljesíteni szélsőséges körülmények között: száraz, forró sivatagban, különböző magasságú homokdűnék között, ahol a homok a hőmérséklet emelkedésével együtt meglazul, illetve 4000 méter feletti magasságban, ahol a hőmérsékleti értékek akár a fagypontot is megközelítik.

Csak 2009-ben, az első dél-amerikai Dakar-ralit nem sikerült befejeznie. 2007-ben, az utolsó afrikai kiíráson, kezdőként 46. lett, 2011-ben pedig a 17. lett és először nyerte meg a legnehezebb kategóriát, a maraton géposztály. A következő évben a 39. lett, 2015-ben pedig 21-ikként zárt az összetett táblázatban, de ekkor is maraton-győztesként tért haza. 2016-ban jegyezte eddigi legjobb összetettbeli eredményét, akkor a 14. lett, tavaly pedig a 17. helyen zárt. Tehát, az eddigi 5. legjobb eredményét jegyezte a szatmári motoros, viszont 2018-ban már az is kiváló eredmény, hogy célba ért: megfázás, fejfájás, magas láz, kialvatlan éjszakák, orrvérzés és kisebb műszaki gondok nehezítették a koncentrálást – de sikerült, célba ért Mani. Ő is belátta: a végkimerültség határán volt. „Amíg a csontok épek, menni kell” – mondta, és húzta a gázt. Elégedett is vele, meg nem is. A top húszban szeretett volna végezni, ugyanakkor el kell ismernie, ez volt a legnehezebb dél-amerikai Dakarja, amelyen egyetlen percre sem hagyhatott ki az ember, folyamatosan maximális terhelést kellett kibírnia.

Szombaton az argentin városban mindenki ünnepelhetett, aki célba ért – Mani is –, hiszen a 40. Dakar-rali tényleg kőkemény volt. Nem hagyott pihenést a versenyzőknek, a végletekig kizsigerelte őket. A legnagyobb ünneplés persze a győztesek öröme.

Walkner először, Sainz másodszor

Matthias Walkner a motorosok közül a lehető legjobban osztotta be a motorját és az erejét. Az osztrák tanult a korábbi két kiesésből és a combcsonttörésből, aki a tavalyi ezüstöt most aranyra fényesítette. „Ez hihetetlen! Nem gondoltam volna, hogy tényleg nyerhetek – lelkendezett az osztrák a szombati, 120 kilométeres szakasz céljában. – Talán a szerencse is az én oldalamon állt ezen az őrült Dakaron, de tény, nagy álmom vált valóra. A színvonal nagyon magas volt, rajtam kívül volt még öt versenyző, aki nyerhetett volna, de úgy tűnik, én voltam a legszerencsésebb.”

Az autós mezőnyben Carlos Sainz, Lucas Cruz spanyol kettős nyolc év elteltével másodszor is Dakar-győzelmet ünnepelhetett. Fél távnál, amikor még minden jel arra utalt, hogy Stéphane Peterhansel uralja majd a versenyt, ő azt mondta, türelmesnek kell lennie. Mert addig szinte csak homokon autóztak, és bár szereti ő a dűnéket, de öt nap egyhuzamban sok volt neki. Jobban kedveli, ha van előtte út. Türelemmel kivárta, míg lett, s ott aztán hibátlanul autózva eredményre váltotta elképesztő tudását.

„Nagyon boldog vagyok! Négy éve csatlakoztunk a Peugeot-hoz, s bár a csapat azóta nyert két Dakart, szerintem mi ezt most nagyon megérdemeltük, mert rengeteg energiát fektettünk ebbe az autóba – nyilatkozta Sainz, akinek két ralivilágbajnoki címe mellé most már két Dakar-győzelme is van. – Voltunk fent és lent, de mindig a legjobbra törekedtünk. Különösen ezen a versenyen, ami elképesztően nehéz volt. Az elejét kicsit lazábbra akartam venni, de a csapat azt mondta: padlógáz! Így tettem, de eljött az idő, amikor már arra volt szükség, hogy ne hibázzunk. Nem tudom, visszatérek-e jövőre, egyelőre csak élvezni akarom a győzelmet…”

További eredmények

A kamionosoknál Eduard Nyikolajev harmadszor ünnepelhetett a dobogó legfelső fokán (pontosabban már negyedszer, hiszen egyszer mentora, Vlagyimir Csagin versenyszerelőjeként is nyert), a Kamaznak pedig ez volt a tizenötödik sikere a Dakaron. Nyikolajev navigátora idén először az orosz Jevgenyi Jakovlev volt, a műszaki vezetője pedig – két év kihagyás után – a szintén orosz Vlagyimir Ribakov.

A kvdosoknál a chilei Ignacio Casale (Yamaha) 2014 után ismét győzni tudott, a Side-by-Side (SXS) kategóriában – amelyet második éve rendeznek meg – a brazil Reinaldo Varela, Gustavo Gugelmin páros (South Racing – Can Am) győzött.

Mani szerdára Szatmáron lesz

Amint célba ért, Mani a Facebook-oldalán üzent és mondott köszönetet a támogatóinak, illetve a szerelőcsapatnak, amelyet idén is két szatmári srác, Oláh László és Rácz Szabolcs alkotott. Ők ketten még maradnak Dél-Amerikába, Mani viszont már elindult haza. Előbb Argentína fővárosába, Buenos Airesbe vezetett az útja, hogy hajóra tegye a versenygépet és a szervizautót, amely Európába hozza a kontinensük teljes mezőnyének a felszerelését. Kedden 15.25 órakor érkezik meg Romániába az otopeni-i Henri Coanda Nemzetközi Repülőtérre, szerdán pedig már Szatmárnémetibe lesz a régió legjobb motorkerékpár-versenyzője.

Pesek Attila