Az akut agyi érkatasztrófa, a stroke az agy vérellátási zavara következtében létrejövő működészavar. Romániában évente 65 ezer személy kap stroke-ot, ez a második leggyakoribb halálok.

Szélütés, gutaütés, szél érte: századok óta velünk élő szavak, kifejezések, az agyi vérkeringési zavar szinonimái. Talán nincs is olyan felnőtt lakos, aki ne hallott volna még arról a betegségről, amelyet a köznyelvben hibásan ugyan, de „agyvérzésnek” neveznek.

Sajnos az „agyvérzés” közismertségén nincs mit csodálkozni, ugyanis világszerte évente 15 millió ember esik a stroke áldozatául, és minden hatodik percben meghal miatta egy ember. Romániában évente közel 65 ezer embert érint, ezért nagyon fontos, hogy mindenki tisztában legyen a megelőzési lehetőségekkel, illetve időben felismerje a betegség tüneteit — hívta fel a figyelmet közleményben a stroke világnapján (október 29.) a Román Neuroradiológiai és Intervenciós Radiológiai Társaság (SNRIR). „Romániában aggasztó mértékben nőtt a stroke előfordulása a fiatal, húsz éven felüli lakosság körében. Óránként négy romániai halálát okozza stroke, ez a második leggyakoribb halálok” — írja a SNRIR elnöke, dr. Gheorghe Iana radiológus főorvos, a bukaresti Carol Davila Orvosi Egyetem professzora.

Tudni kell, hogy a stroke kialakulásában számos tényező játszik közre, melyek egy része nem befolyásolható. A befolyásolható tényezők képezik viszont a rizikófaktorok nagyobb csoportját, amelyek kiiktatásával drasztikusan lehetne csökkenteni a szélütések számát. Ezek egyike az életkor: a kor előrehaladtával megnő a stroke valószínűsége is. Férfiak esetében 40 éves kor fölött, nők esetében 50 éves kor fölött kell jelentős előfordulással számolni. Ötvenéves kor felett 10 évenként megduplázódik a szélütés kockázati tényezője. Sajnálatos ugyanakkor, hogy már fiatalkorban is megjelenhet ez a probléma.

Még nem tisztázott okokból a szélütés 25 százalékkal magasabb arányban fordul elő a férfiaknál. A nők 4–5 évvel később szenvednek el valamilyen stroke-eseményt, mint a férfiak, azaz a férfiak átlagéletkora 4–5 évvel alacsonyabb, mint a nőké.

A családban előforduló agyi érbetegség szintén tényező lehet. Amennyiben az egyén már élt át stroke-ot, vagy tapasztalta a figyelmeztető jelzéseket, magasabb a valószínűsége, hogy a későbbiekben stroke-ja lesz. A szélütésen átesettek több mint fele nyolc éven belül meghal, a hosszú távú kilátások a férfiak esetében rosszabbak.

A befolyásolható tényezők közé tartozik ugyanakkor a magas vérnyomás, a magas vérzsírszint, a cukorbetegség, az elhízás, a dohányzás, a fizikai aktivitás, az alkoholfogyasztás és a szívritmuszavar.

Mit tegyünk, ha baj van?

A stroke leggyakoribb tünetei közé tartozik a féloldali végtaggyengeség, bénulás, de lehet csupán ügyetlenség is, látászavar, látótérzavar, féloldali vakság, a beszédkimondás vagy megértészavara, a száj „félrehúzódása”, a kettős látás, a beszéd galuskás, mint aki „részeg”, nyelészavar, egyensúlyzavar, járásbizonytalanság, féloldali végtagzsibbadás léphet fel.

A maradandó agyi károsodással járó állapotot megelőzhetik a felsorolt, de csak átmenetileg fennálló tünetek, amik percekre, néhány órára jelentkeznek, majd maguktól megszűnnek. Ez az úgynevezett átmeneti agyi keringési zavar, amely súlyos betegséget jelent. Ha ilyenkor nem kerül kórházba azonnal a beteg, gyakran a következő hasonló tünet már maradandó, végleges károsodás jele.

A beteg túlélési, valamint gyógyulási esélyeit az befolyásolja, hogy milyen hamar kerül kórházba. Ha a felsorolt tüneteket tapasztalja a beteg vagy környezete, azonnal értesíteni kell a mentőszolgálatot a 112-es egységes segélyhívó számon, és sürgősségi kórházba szállítást kell kérni.

Ne feledjük, hogy míg a szívinfarktus például igen erős fájdalommal jár, addig az agyi érkatasztrófa általában nem jár fájdalommal, ezért a betegek nem veszik komolyan, halogatják, hogy orvos segítségét kérjék, ezért gyakran csak napok múlva kerülnek kórházba, pedig az agyi érkatasztrófában szenvedő beteg is azonnali, sürgős kórházi kezelésre szorul.