Nem változtatható meg, ami megtörtént, meg kell őrizni a békét, és meg kell akadályozni, hogy ilyen erőszak bárkivel bárhol ismét megtörténhessen, az áldozatok sírjai pedig a béke legnagyobb szószólói - közölte Tomo Vuksic szarajevói érsek szerdán a srebrenicai népirtás 29. évfordulóján.

Az érsek részvétét fejezte ki mindazok számára, akik családtagjaikat, barátaikat, ismerőseiket veszítették el az 1995. július 11-én történt mészárlás során, és arra kérte Istent, hogy "jutalmazza meg az elhunytakat az örök élettel". "Azokkal az óriási tragédiákkal szembesülve, amelyek a világban történnek, meg kell ismételni, hogy amellett, hogy az emberélet - ami a világon a legértékesebb - ellen elkövetett erőszak nemcsak a törvény súlyos megsértése, hanem szembe megy a mindenható Isten, a Teremtő, az élet egyetlen urának akaratával is, aki azt parancsolta: ne ölj!" - emelte ki az érsek a közleményében. Végül leszögezte, a sírok szólnak a leghangosabban a béke mellett, és "erkölcsileg arra köteleznek, hogy társadalmi egységet építsünk ki, és hogy minden életet tiszteljünk és óvjunk".

A legszörnyűbb tömeggyilkosság Európában a II. világháború óta

A boszniai szerb csapatok – a Ratko Mladic vezette Szerb Köztársaság Hadserege és a Skorpiók néven ismert szerb katonai alakulat – 1995. július 11-én elfoglalták az ENSZ védelme alatt álló, biztonsági övezetté nyilvánított Srebrenica városát, és mintegy nyolcezer bosnyák férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak.
A Boszniai Eltűnt Személyek Szövetségi Bizottsága által a mészárlás során eltűnt vagy meghalt személyek listája 8372 nevet tartalmaz. 2012 júliusáig a tömegsírokból előkerült testrészek DNS-elemzésével a népirtás 6838 áldozatát azonosították, és 2021 júliusáig 6671 holttestet temettek el Potočari Emlékközpontjában, míg további 236-ot máshol helyeztek örök nyugalomra.
 A boszniai háborúban 1992 és 1995 között mintegy 35 ezer ember tűnt el, közülük mintegy 7600-at máig keresnek. A legtöbbüknek Srebrenica környékén veszett nyoma.

A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletében népirtásnak minősítette, a történteket a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb tömeggyilkosságnak tartják. A hivatalos szerb álláspont szerint szörnyű bűncselekményeket követtek el Srebrenicában — 2013 áprilisában Tomislav Nikolić szerb elnök bocsánatot kért „Srebrenica bűnéért”, de nem volt hajlandó népirtásnak nevezni azt.

Szerbia 2008-ban és 2011-ben fogta el és adta ki a hágai Nemzetközi Törvényszéknek a srebrenicai mészárlás fő felelősének tekintett, háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnököt, és a Balkán mészárosának is nevezett Ratko Mladicot. Mindkettejüket életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a bírói testület.
A Nemzetközi Törvényszék, valamint a nemzeti bíróságok eddig több mint ötven embert ítéltek el összesen több mint 700 év börtönbüntetésre, négy embert életfogytig tartó szabadságvesztésre népirtásért, emberiesség elleni bűncselekményekért, valamint a srebrenicai bosnyákok elleni más bűncselekményekért. A Srebrenicában történtekért a legtöbb ítéletet a boszniai bíróságok mondták ki, de Hágában, Szerbiában és Horvátországban is születtek ítéletek a srebrenicai mészárlás ügyében, emellett a hágai kerületi bíróságon a holland államot is felelősségre vonták azért, mert békefenntartói nem tettek eleget több mint 300 haláleset megelőzése érdekében.

Az ENSZ Közgyűlése idén tavasszal szavazta meg, hogy ezentúl július 11-e az 1995-ös srebrenicai népirtás nemzetközi emléknapja legyen – a voksoláson 19 órszág, köztük Magyarország, Szerbia, Kína, és Oroszország az emléknap ellen szavazott.

Hírszerkesztő

SZÓLJON HOZZÁ FACEBOOKON!