A legutóbbi nagykárolyi tanácsülés napirendjén szerepelt az idei SPOT Fesztivál megrendezésére vonatkozó támogatási kérelem elbírálása. Kovács Jenő nem túl hízelgően beszélt Paul Sarvadi főszervező munkájáról. Az érintett erre (is) válaszol az alábbiakban.

Idén hetedik alkalommal kerül megrendezésre a SPOT Fesztivál Nagykárolyban. Paul Sarvadi, a rendezvény ötletgazdája, főszervezője, mint minden évben, idén is arra kérte az önkormányzatot, hogy támogassa a rendezvényt. A fesztivál, bár első évtől kezdve a nagykárolyi kulturális rendezvénynaptárban állandó eseményként kap helyet, sosem kapta meg a városvezetés, vagy az önkormányzat részéről a kellő megbecsülést — állítja Sarvadi. Bosszantja továbbá, hogy Nagykárolyban nem annyira a minőségi, mint inkább a mennyiségi szempontok érvényesülnek a kulturális programok szervezésében, s így véleménye szerint nehéz lesz elérni, hogy Nagykárolyban rendesen beinduljon s a várt hasznot hozza az a kulturális turizmus, melyet kiemelt célként kezel a városvezetés.

„Nagyon furcsának találom azt, hogy a polgármester úr ilyen kijelentéseket tesz a SPOT-tal, illetve az én ott elvégzett munkámmal kapcsolatban, már csak azért is, mert évek óta egyszer sem láttam az előadásokon, és úgy gondolom, ha ilyen kijelentésekre ragadtatja magát, akkor jobb lenne, ha kellőképpen informálódna arról, hogy mi is zajlik ott. Nem esik túl jól az embernek, ha arról hall egy tanácsülésen, hogy mennyire nem veszi ki a részét a munkából, vagy másnak kell dolgoznia helyette, mert ez nem igaz. Ha pedig ezt mondja, akkor megfelelő forrásokból informálódjon” — fogalmazott Sarvadi.

Az említett ülésen Kovács Jenő arra kérte Bogdan Georgescut, a Kulturális, Sport- és Turisztikai Igazgatóság vezetőjét, hogy a tanácsosok előtt szólaljon fel, és mondja el, milyen szerepet tudnak vállalni az idei fesztivál lebonyolításában. Az igazgató azt mondta, mivel nagyon sok munka és feladat hárul a város kulturális életével foglalkozó alkalmazottakra, nem tudnak Sarvadinak semmiféle segítséget nyújtani. Sarvadi arra a kérdésünkre, hogy ő hogyan látja mindezt, ki dolgozott valójában a SPOT zökkenőmentes lebonyolítása érdekében, a következőket válaszolta:

„Nem hiszem, hogy az én dolgom lenne, hogy összeszedjem a szemetet, hogy csak egy példát mondjak. Amúgy én reggeltől estig a meghívottakkal vagyok, házigazdaként, vendéglátóként, koordinátorként. Ez is munka. Munka az is, hogy elmagyarázzam a meghívottaknak, miért kell tízen aludniuk egy szobában, egy olyan bentlakásban, ahol a körülmények tavaly egy rossz munkásszállóéval egyeztek meg. Miért kell a folyosó végén lévő mosdót használniuk. Nem mellékesen megjegyezném, hogy azt is furcsállom, hogy egy kulturális programok szervezésével foglalkozó intézmény miért nem szervezi úgy a programját, hogy abba beilleszkedjen egy ilyen nemzetközi fesztivál. Hogyan lehetséges, hogy egy ilyen város nem rendelkezik 30 000 lejjel, hiszen ennyi kellett volna, hogy a meghívottak rendes körülmények között legyenek elszállásolva, és ebédet kapjanak?! Azt sem értem, hogy egy város, amelyben folyamatosan zajlanak eurómilliós projektek, nem rendelkezik év elején egy kialakított költségvetéssel a kulturális rendezvények szervezését illetően. Miért nincs egy pontrendszer, mely alapján eldöntik, kit támogat a város és mennyivel? Nem lehet egyformán értékelni egy sportklub teljesítményét egy színházi fesztivállal, például. Szerintem nem kellene esetemben úgy dönteni, hogy engem kedvel-e valaki, vagy nem, milyen újságnál dolgoztam stb. Nem ennek kellene döntő szempontnak lennie. 21 előadás lesz idén a SPOT-on, ha a városnak ki kellene fizetnie ennyi előadást, nem 30 000 lejébe kerülne. Én nagyon örülök a kapott pénznek (a 15 000 lejnek), s ebből megoldom a szállás költségeit, valahogy. Nagy munka meggyőzni a szállásadót, hogy ilyen olcsón biztosítsa a helyet, s az is, hogy lealkudjam az ételek költségeit, hogy ne maradjunk nagy szégyenben. Nagy munka az is, hogy beszerezzem a kellékeket, például a Londonból érkezőknek.”

Nem nagy érvágás a Kultúrház munkatársainak távolmaradása — tette hozzá Sarvadi. Sokkal rosszabb, hogy a városvezetés nem látja annak a fontosságát, hogy mekkora potenciál rejlik a jövőre átadásra kerülő színházban, s ezáltal a fesztiválban is. Most, amikor a szatmárnémeti színház időszakosan bezár, Nagykároly remekül profitálhatna ebből. „Nagyon zavar, hogy az új színházon bádogtető van, és senki semmit nem tesz azért, hogy az épület egy ilyen épülethez illő fedelet kapjon. Az is zavar, hogy a felújítással kapcsolatos problémákat nincs kivel megbeszélni, mert a hivatalban nincs egy műépítész. Elkeserítő, hogy tavaly nem volt az önkormányzatnak 800 dollárnak megfelelő leje, hogy Cosmin Chivut elhozassuk a SPOT-ra. Tiszteletdíj nélkül tartott volna műhelygyakorlatot a résztvevőknek, azt hiszem, nem gyakran érkezik New York-ból hozzánk oktatni valaki. Zavar, hogy azt látom, hogy a SPOT kapcsán egyesekben komplexusok ébrednek amiatt, hogy neves, elismert művészek érkeznek, akiktől a város önjelölt művészei tanulhatnának. S ez a komplexus oda vezet, hogy megpróbálnak minden szinten akadályt gördíteni a fesztivál megvalósulása elé. Zavaró a Kultúrház felépítése már önmagában is, hiszen nagyon sok olyan ember dolgozik ott, akinek a végzettsége alapján semmi köze a művészethez. Így olyan programok szerveződnek, amelyeknek szintén semmi köze nincs a művészethez, viszont ebben a behatárolt közegben mozogva, ugyanabban a pocsolyában taposunk. Ki kellene tekinteni, tanulni kellene másoktól, ehhez lenne ablak a SPOT. De erre a volt kollégáim nem kíváncsiak” — magyarázta álláspontját Sarvadi.

A negatívumok ellenére úgy tervezi, jövőre és a későbbiekben is lesz SPOT. Egy egyesület létrehozása szerepel a tervei között, amely nem függ senkitől és amelynek a nevében pályázni lehet. Sarvadi, mint mondta, nem szeretné Nagykárolyból elvinni a fesztivált, mert a városnak olyan varázsa és hangulata van, mely mindenképpen hatással van azokra, akik hajlandóak együtt ülni, látni, érezni a fesztivál egy hete alatt.

Tőtős Tímea