A vasúttársaságnál (CFR) január 16–án spontán munkabeszüntetésre került sor. Az országos szintű megmozdulás a Szatmár megyei járatokra is kiterjedt. A CFR-nél évek óta gyűlnek a megoldatlan gondok.

Január 16–án reggel 7 és 9 óra közötti munkabeszüntetés nyolc Szatmár megyében is közlekedő járatot érintett, mint például a Halmi és Apa irányából érkező szerelvényeket, de a Kolozsvár felől érkező vonat is ezek közé tartozott. Késve indultak Halmi, Nagybánya és Nagyvárad felé is a vonatok. Szatmár megye a Bihar, Máramaros, Szilágy, Beszterce és Kolozs megyéket is magába foglaló regionális vasúttársasághoz tartozik, Kolozsvár központtal.

A kiváltó ok(ok)

Az ügy szatmári vonatkozásaival kapcsolatban kerestük meg Maria Miclăuş helyettes szakszervezeti vezetőt. A Libertatea szakszervezet képviselője elmondta, hogy a spontán munkabeszüntetést az váltotta ki, hogy az alkalmazottak nem kapták meg idejében a decemberi fizetésüket. A munkaszerződés szerint minden hónap 15-ig ki kell kifizetni a munkabért — bármi is történik, mindig ez kell legyen a legelső és legfontosabb feladat. A kifizetés január 15–ig nem történt meg, stekintettel arra, hogy elmaradt a decemberi bér kifizetése — amit az alkalmazottak már nagyon vártak a téli ünnepek után —, a számukra kilátástalannak tűnő helyzetben így fejezték ki elégedetlenségüket. A késlekedő fizetés azonban csak az utolsó csepp volt a keserűségük poharában — mondta a szakszervezeti vezető —, mert az elmúlt években csak halmozódtak a megoldatlan gondok. Ott van például a fémtolvajok ténykedése, akik zavartalanul lopkodják a rézkábeleket. Ez ellen sem tettek semmit az illetékesek, holott a kábelek eltűnése a váltókezelő szerkezet működését veszélyezteti, ami súlyos következményekkel járhat az utas- vagy áruszállítás biztonságára. A másik orvoslásra váró ügy a túlórázás. Országos szinten 260 ezer túlóra nincs kifizetve, pedig az olyan munkaszüneti napokon, mint például a vasárnap, 1 személynek 3 ember teendőit kell elvégeznie. Az alkalmazottak már azt is ajánlották, hogy adják ki szabadnap formájában a ledolgozott túlórákat, ha már spórolni kell a kiadásokon, de semmi sem történt. A vasúti infrastruktúra fejlesztése is szinte ismeretlen fogalom ebben a régióban. Például a 2004-ben kezdődött, Szatmár—Nagybánya vonalat érintő korszerűsítés a mai napig se fejeződött be. A 60 kilométer hosszú szakasz megtétele 2 órát vesz igénybe, ami azt jelenti, hogy a szerelvény 30 km/h sebességgel haladhat a nyílt pályán, ami elképesztően lassúnak számít.

Hiába a jelzés

A másik a munkahelyek témája, ami azt jelenti, hogy Szatmár megyében kb. 800 alkalmazottja van a vasúttársaságnak, s az ország többi megyéjében élő sorstársukkal együtt elmondhatják, hogy ha hazamennek egyik nap, nem tudják, mire érnek be a következő munkanapon — mutatott rá Maria Miclăuş. Annak ellenére, hogy az átszervezések s elbocsátások témája sosem kerül le a napirendről, vannak olyan munkakörök, amelyek betöltetlenek. S lentről, az egyszerű munkások szintjéről hiába jelzik a felső vezetésnek a gondokat. Fizetésemelés évek óta nem volt, a vasúti dolgozók egykor 24 térítésmentes útja s a családtagok 12 útja három útra zsugorodott. Egy másik téma, ami a vasutasokat és az utazóközönséget egyaránt érinti, az a vasúttársaság tulajdonában lévő rozzant állomásépületek sorsa. A rendbetételre csak ígéretek vannak, de a felújítás késik.

Karikás Enikő