Még nincs meg a hivatalos oknyomozó eljárás eredménye, még nem született szakvélemény arról, hogy mi miatt állt meg a víz a Kubik helyére épült park területén az első olvadást követően, de az emberek már jó előre spekulálnak arról, hogy mi lehet a jelenség oka.

Agyagos a meder

Közismert, hogy egy felszíni agyagbánya volt a mostani Solidarităţii lakótelep és a Gheorghe Bariţiu utca közötti területen, amelyik a hatvanas évek végéig működött. Közismert dolog az is, hogy az agyag egy nagyon rossz vízáteresztő tulajdonságokkal rendelkező földtípus, ezért a legtöbben kizártnak tartják, hogy a feltörő talajvíz is hozzájárult volna a belvízhez, hiszen az agyag víz át nem eresztési tulajdonsága mindkét irányba érvényes. Viszont ha ez így van, alulról jövő, tartós vízutánpótlás nélkül hogyan lehetett víz a Kubikban húsz éven keresztül? Vagy ha volt is egy vagy több talajvízforrás a meder alatt, az a környéken a hetvenes években kiépíteni kezdett csatornarendszer miatt elveszíthette hozamát, ez vezethetett oda, hogy a Kubik vize is lassanként elapadt. És ha tényleg ez történt a tavat ellátó föld alatti vízérrel, forrással, akkor az nem változhatott meg, hiszen a kanalizálási rendszer nemhogy leépült volna, de tovább fejlődött a környéken, tehát ha harminc-negyven évvel ezelőtt is képes volt elvonni a víznyerőhely hozamát, arra ma is képes.

Talajminta-vételezés

Szóval aki ennek az elméletnek a mentén keresi a választ a hogyan történhetett meg kérdésre, azt vallja, hogy a tómeder alja továbbra is agyagos, azt nem törték át, amikor fejtették az agyagot, tehát az egész olyan, mint egy öt hektáros lavór, amit feltöltöttek földdel, beültették rózsabokrokkal, fákkal, építettek rá járdát, játszótereket és egyebeket. És ha ez így áll, akkor a pangó víz is rendszeres alkotóeleme lesz a parknak, ha ugyanis nem találnak rá megoldást, magától nem fog javulni a terület vízelvezetése, a meder alján fekvő agyag pedig nem fog odébb vándorolni. Ráadásul most frissen töltött föld alkotja a talajt, ez most laza szerkezetű, és csak egyre inkább tömörödni fog, jobban fellazulni semmiképp.

Az emberek szerint az végzett kontár munkát, aki a talajminta-vételezést végezte a területen, amennyiben igaz az, hogy ezeknek a méréseknek megfelelően dolgoztak a tervezők és a tervezésnek megfelelően dolgozott a kivitelező. Akkor is voltak már korábban feltöltött részei a Kubiknak, a talajvizsgálat akkor sem vallhatott volna kudarcot, hiszen közismert volt a feltöltés ténye bárki számára, illetve voltak töltetlen részei is a tómedernek, ahol az eredeti mélységből lehetett eredeti talajmintát vételezni.

Saját csatornarendszer?

Ha nem találnak tartós megoldást a belvíz problémájára, az rendszeres vendége lesz a parknak, és amikor létrejön, sokáig maradni is fog, több rosszat okozva, mint amennyi jót jelentett a környéknek a száraz tómeder funkcionálissá tétele. Az emberek szerint saját csatornarendszert kellett volna kapjon a park, hiszen egy növényzet nélküli öt hektáros terület hatalmas vízgyűjtő. A saját csatornarendszert saját ülepítővel kellene megtámogatni, hogy az aszfaltozatlan területről ne folyjon bele a városi csatornarendszerbe a föld és a kavics, és az ülepítőből a megtisztult vizet lassanként beleengedni a városi rendszerbe, illetve az ülepítőt időközönként mentesíteni a belekerült földtől, kavicstól. Csatornázás nélkül úgy lehetett volna megoldani azt, hogy jó vízelvezetése legyen a területnek, ha több helyen is leásnak jó mélyre a meglévő agyagréteg alá, és ezt a vízzáró réteget átvágva oldják meg, hogy a talaj elnyelhesse a felülről érkező vizet.

Szakvélemény

Ilyen és ehhez hasonló teóriák forognak közszájon a múlt heti eset kapcsán, de hogy mi a tényleges oka a belvizesedésnek, és hogyan lehet ettől a jelenségtől mentesíteni a kubiki parkot, az valószínűleg a hét folyamán fog kiderülni, ha elkészül a kivitelező által kért független szakvélemény.

Princz Csaba