Nem igazságos a speciális nyugdíj, de egyik napról a másikra elvenni sem igazságos, véli Ressler Ştefan szatmárnémeti ügyvéd. Speciálisan meg kellene adóztatni azt, ami mögött nincs befizetés.

Tíz évvel ezelőtt az akkori kormánynak már volt egy próbálkozása a speciális nyugdíjak megszüntetésére, de a szándék elakadt az alkotmánybíróságon, osztotta meg lapunkkal a speciális nyugdíj most megint politikai terítéken lévő eltörlésével kapcsolatos véleményét Ressler Ştefan. A szatmárnémeti ügyvéd elmondta, hogy akkor azért nyilvánította szabálytalannak az eltörlési tervezetet a taláros testület, mert egyből eltörölni ezt a fajta nyugállományi juttatást nem legális, és a megszüntetése az aktív bírák függetlenségét és pártatlanságát veszélyeztetné. Pontosan ugyanez az eset áll fenn jelen körülmények között is, a tervezet ugyanolyan populista, mint a másik volt, figyelmeztet Ressler, és nagy eséllyel ugyanúgy alkotmányellenesnek fogja titulálni a taláros testület most is, mint 2010-ben. A legfelsőbb bíróság elnöke és a nép ügyvédje már elő is terjesztette a speciális nyugdíj eltörlésével kapcsolatos alkotmányossági aggályait.

Jogos-e a tiltakozás?

Ressler arra is felhívja a közvélemény figyelmét, hogy a 62/2011-es törvényben szabályozott munkaköri leírásuk szerint sem a bíróknak, sem az ügyészeknek, sem pedig az írnokoknak nem lenne szabad sztrájkolniuk, ám ezt a szabályt másként értelmezve ezek a kategóriák tiltakozásokat szerveznek, nem pedig tüntetést. Ami kimondottan kellemetlen az állampolgárok számára, az az, hogy a bíróságoknak, törvényszékeknek és táblabíróságoknak nem egységesek a megmozdulásaik: Temesváron harminc percre függesztették fel a munkát naponta, Nagykárolyban és Avasfelsőfaluban dolgoznak a bíróságok, Szatmárnémetiben csak a sürgősségi eseteket tárgyalják, a többit halasztják.

Sokakra nem vonatkozik

Ezzel a törvénymódosítással, amit nagyon rosszul készített elő a PNL–USR tandem, a speciális nyugdíjak hat százalékát spórolná meg az állam, számolt utána Ressler: több mint 83 ezer volt belügyi dolgozónak, 75 ezer volt védelmi minisztériumi munkatársnak és 9400 nyugállományú titkos ügynöknek folyósítottak januárban nyugdíjon felüli plusz járulékot, miközben az igazságügyi kedvezményezettek száma alig több mint öt és fél ezer. Az első három kategóriába tartozó 167 476 személyre nem vonatkozna ez a most napirenden lévő törvénytervezet.

És vannak még a légi szállításból, diplomáciai feladatok ellátásából, a számvevőszékről, a szenátusból, a képviselőházból vagy épp helyi közigazgatásból nyugdíjba vonult személyek és egykori közalkalmazottak, akikre vonatkozólag ugyanúgy eltörölné a speciális nyugdíjakat a kormánypárt, mint az igazságügyi dolgozók esetében.

Meg kellene adóztatni

Ezek a nyugdíjak nem véletlenül viselik a speciális nevet, magyarázta Ressler, ezt a jelzőt azért kapják, mert eltérnek a többitől, főleg abban, hogy nincs mögöttük konkrét járulékbefizetés, tehát nem az termelte meg aktív munkapiaci jelenléte idején ezt a juttatást, aki kapja. „Véleményem szerint ezeket nem megvonni kellene, hanem megadóztatni, mert — pláne úgy, hogy nincs valós hozzájárulás — az államnak szíve joga megadóztatni a jövedelmet. Továbbá nem néhány kategóriára kellene kivetni ezt — ami szintén alkotmányossági aggályokat vet fel egy adott kategórián belüli eltérő bánásmód miatt —, hanem kivétel nélkül minden olyan nyugdíjra érvényesíteni kellene, amelyik korábbi valós nyugdíjalap-befizetést nélkülöz” összegzett Ressler.

Princz Csaba