Az indok a hétvégi merénylet és a Kurdisztáni Munkáspárthoz való vélt tartozás. November óta már mentelmi jog sem védi a parlament tagjait.

Nem lacafacáztak Törökországban: a szombati, 44 halálos áldozatot (ebből 36 rendőr) követelő isztambuli robbantásos merénylet (amelyet egy kurd radikális csoport, a Kurdisztáni Munkáspárthoz (PKK) köthető Kurdisztáni Szabadság Sólymai (TAK) vállalt magára) után a parlamenti Népek Demokratikus Pártja (HDP) legalább 118 vezető tisztviselőjét vették őrizetbe. Ehhez összesen félezer rendőrt mozgósítottak, és páncélautók, vízágyúk és a különleges műveleti egységek segédkeztek, ami mutatja, nem egy hétköznapi akcióról volt szó. A vád az, hogy az érintettek tagjai a PKK-nak is. A merénylet után a török hadsereg légicsapást mért észak-iraki kurd célpontokra, a támadásban megsemmisült a lázadók egyik parancsnoksága, ágyúk és óvóhelyek. Idén szeptember 11. óta a belügyi tárca számos, főként kurdok lakta kelet- és délkelet-törökországi önkormányzat választott kurdbarát elöljáróját eltávolította pozíciójából, és a saját emberét ültette a helyébe. Miután május 20-án a török törvényhozás elfogadta a parlamenti képviselők mentelmi jogának eltörlését, november elején előzetes letartóztatásba helyezték a HDP 10 képviselőjét is, beleértve a párt két társelnökét, Selahattin Demirtast és Figen Yüksekdagot. Ezzel párhuzamosan a török biztonsági erők és a PKK között Délkelet-Törökországban összecsapások zajlanak. Nyár elejére a kurd milicisták a városokból a régió hegyvidéki területeire szorultak vissza. A konfliktusban 32 év alatt közel 50 ezer ember vesztette életét.