Az iskolák számára sosem volt egyszerű dolog a diákok ingáztatása, s ez még nehézkesebbé vált a járványhelyzet miatt — tájékoztatott Kallós Zoltán főtanfelügyelő-helyettes. Az iskolabuszokon úgy lehet szállítani a diákokat, hogy egy dupla széken csak egy személy ülhet, ami azt jelenti, hogy egy tizenhat személyes autóbuszon nyolc diák utazik. Mivel az autóbuszoknak többször meg kell tenniük ugyanazt az útvonalat, sok iskolában úgy döntöttek, hogy csúsztatják az órákat, vagyis osztályonként más-más időpontban kezdenek. Nyolcra megy például az ötödik osztály, fél kilencre a hatodik osztály, és így tovább. Eszerint készül az órarend is. 
A koronavírus-járvány terjedésének megfékezése érdekében hozott szigorú intézkedések plusz terheket rónak az önkormányzatokra, mivel a fertőtlenítőszerektől kezdve minden más körülményt, ami a fertőzés terjedésének megelőzéséhez szükséges, az önkormányzatoknak kell fedezniük, s ezekhez a kiadásokhoz jön még hozzá az is, hogy megduplázódik az ingázásra fordított üzemanyagköltségük is. Azok az iskolák, amelyek nem tudják biztosítani saját iskolabuszokkal a diákok ingáztatását, szerződést kötnek egy személyszállító céggel, ami szintén nem olcsó. 
Más a helyzet a falvakról a városi iskolákba ingázó diákok esetén — mutatott rá Kallós —, ezek a diákok ugyanis távolsági buszokkal utaznak, zsúfoltan és olyan körülmények között, hogy nem lehet betartani a járványvédelmi szabályokat. A főtanfelügyelő-helyettes szerint úgy kellene megfogalmazni a járványvédelmi szabályokat, hogy ne legyen különbség az iskolabuszokkal és a távolsági tömegközlekedési eszközökkel történő diákingáztatás szabályai között. 

Nem szerencsés

A törvénynek egy másik hiányossága az, hogy a szülők nem mehetnek be az iskolaudvarra, hogy ott várják meg a gyerekeiket, hanem akár ötvenen is összegyűlnek az iskola bejárata előtt, ahol átbeszélik a dolgokat, sok emberrel találkoznak, majd hazaviszik a védett területről kijövő gyermekeiket. A tanügyminisztérium kérte az iskolákat, hogy az első hét tapasztalatai alapján nevezzék meg, hogy milyen törvénymódosító javaslataik vannak. Azt lehet látni, hogy az iskolákon belül betartják a járványvédelmi szabályokat, de azokon kívül már kevésbé. Összeölelkeznek, leülnek beszélgetni, ami miatt nem lehet őket elítélni, hiszen rég találkoztak, hiányzott számukra a személyes találkozás, és most kihasználják a lehetőséget. 
Kallós Zoltán hangsúlyozta, hogy Szatmár megyei tanintézményben még nem volt megbetegedés, az iskolák felkészültek, és remélhetőleg nem lesz probléma, nem kell majd átállni az online oktatásra. Bár a főtanfelügyelő-helyettes szerint előbb-utóbb járványhelyzeten kívül is lesz online oktatás, de nem olyan formában, ahogy azt jelen pillanatban a tanügyminisztériumban elképzelik.
 

Elek György