A romániaiak 32%-a van kitéve olyan  kockázatoknak otthonában, mint a nedvesség vagy a penész, az alacsony hőmérséklet, a túlzott zaj vagy a természetes fény hiánya – derül ki egy, a napokban közzétett kutatásból.
Ha úgy vesszük, tízből három nem is olyan rossz arány, de ha jobban belegondolunk, tekintve ezen tényezők egészségre gyakorolt kockázatait, több szempontból is megérné komolyabb figyelmet fordítani ezekre a tényezőkre, hiszen az emberek egészsége és életminősége mellett rengeteg megtakarítható pénz is forog kockán.

Nyereséges is lehetne

A szakértők szerint a romániaiak életminőségét és egészségi állapotát közvetlenül befolyásoló beltéri klimatikus kockázatok csökkentése az épületek megfelelő felújításával lenne megvalósítható, ami mellesleg 6,3 milliárd euró gazdasági hasznot hozna az országnak 2050-ig.
A nedvességnek vagy penésznek való kitettség felszámolása és a természetes fény hiányának csökkentése a lakóépületekben 1,2 milliárd eurós nyereséggel járna az egészségügyi szolgáltatások, az egészségügy terén, emellett a középületek, – például iskolák és irodák – szellőztetési arányának növelésével 3,7 milliárd eurót takarítana meg az ország, míg az irodákban a nappali fényhez való hatékony hozzáférés 1,4 milliárd eurós gazdasági haszonnal járna.

A felmérésből az is kiderül, hogy lakosság  9%-a szivárgó tetőjű és nedves falú otthonokban él, amelyek hajlamosak penészesedésre, emellett gyakoriak a korhadt padlók és ablakok is, amelyek szintén asztmát és légúti problémákat okozhatnak. Ráadásul Romániában az alacsony jövedelműek 20%-a nem tud megfelelő hőt fenntartani a házban, ami szív- és érrendszeri vagy légúti betegségeket okozhat. Ezen felül a romániaiak 18%-a ki van téve a szomszédok vagy az utca zajának, 4%-uk pedig úgy véli, hogy otthona túl sötét, ami depresszióhoz és alvásproblémákhoz vezethet.

Nem csak Romániát érinti

Jelenleg európai szinten a lakosság 15%-a él hátrányos helyzetű lakásban, és 50 millió háztartás él energiaszegénységben, ami miatt télen nem tudja fűteni otthonát – az energiaárak hirtelen emelkedésével ez a szám várhatóan még inkább növekedni fog.
Ahogy az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépés egyre sürgetőbbé válik, az épületek felújítása is politikai napirendre kerül, olyan kezdeményezésekkel, mint a Renovation Wave, a Fit for 55 jogalkotási csomag, valamint a nemzeti helyreállítási és rugalmassági tervek elindítása. Ezek az alapok lehetőséget teremtenek az épületekbe való befektetésre, és számos előnnyel is járnak — s hogy  mekkora kereslet van irántuk azt az is jól igazolja, hogy a fejlesztési minisztérium helyreállítási alapból finanszírozott épületfelújítási támogatására 2,34 milliárd euró értékben érkezett kérés a második pályázati kiírás első óráiban. Mint ismeretes, a fejlesztési minisztérium ma, október 10-én, reggel 10 órakor indította el az épületfelújítási programjának második pályázati szakaszát. 985.405.000 eurót pályázhattak meg a központi hatóságok és a helyi önkormányzatok, amiből energiatakarékossá és földrengésbiztossá tehetik a tömbházakat és a közintézmények épületeit. A kéréseket október 23-ig lehet benyújtani a minisztérium honlapján (www.mdlpa.ro/investitii/PNRR), a pályázatokat pedig év végéig bírálja el a szaktárca. 

Szabó Beatrix