Sorin Cîmpeanu ügyvivő tanügyminiszter kedden több televízióadásban is szerepelt, s nyilatkozataiban több témát is érintett. A legtöbb személyt nyilván a kényszervakáció utáni helyzet érdekli, az, hogy miként lesz bepótolva a kimaradt két hét, illetve az, hogy jelenléti vagy fizikai oktatásban folytatódik a tanítás november 8-án. A tárcavezető minden egyes alkalommal kihangsúlyozta, hogy terveik szerint csak minimálisan módosul majd a tanév szerkezete, ám ez nem érinti semmilyen módon a tanítási időszakot, mint ahogy a kitűzött vizsgák időpontjait sem. Elmondása szerint úgy tervezik, hogy a gimnáziumi és líceumi diákok január 3. és 14. között, az elemisek pedig január 10. és 14. között lesznek majd jelenléti oktatásban, s a most kimaradt tananyagot akkor pótolják be. Emiatt a második félév január 10-e helyett 17-én kezdődik majd, az így elvesztett egy hetet pedig az április 8. és 14. közötti héten pótolják be, amikorra az Iskola másként hét volt beütemezve.

A félévi dolgozatokat január 3. és 14. között írják majd meg a diákok, pontosított a tárcavezető. Ezáltal megmarad az első félév 14 hete, és a második félév 20 hete sem változik, így a vizsgák időpontját sem kell bolygatni. Eredetileg az első félév 14 hetes lett volna, és december 22-én ért volna véget, a második félév pedig január 10. és június 10. között tartott volna. A mostani módosítással a második félév január 17-én veszi kezdetét, s feltételezhetően nem lesz félévközi vakáció, a nagyobb diákok számára pedig a téli vakáció is egy héttel rövidebb lesz, mely december 23. és január 9. közé volt eredetileg beütemezve. A tavaszi szünidő április 14. és május 1. között tart, a nyár vakáció pedig június 11-én kezdődik. Az érettségire készülőknek május 27-én, a nyolcadikosoknak június 3-án ér véget a 2021/2022-es tanév.

Cîmpeanu ugyanakkor arra nem tudott határozott választ adni, hogy november 8-án hogyan folytatódik az iskola, mivel azt a járványügyi helyzet alapján szablyák majd meg, de nem tartja kizártnak azt sem, hogy online oktatási rend lesz még egy ideig. Ugyanakkor szintén ő mondta azt, hogy csak a pedagógusok egyötöde tudja megoldani az online oktatást úgy, hogy a tanulási folyamat ne lássa kárát, ráadásul a szakemberek is elismerik, hogy az online tanítás messze nem olyan hatékony, mint a jelenléti oktatás. Azt azonban, hogy pontosan milyen módosításokat eszközölnek a tanév szerkezetében, november 5-én kell hivatalosan is közzétenniük, addig minden kijelentés csak felvetés szintjén kezelendő.

Költségvetés-kiegészítés kell

Költségvetés-kiegészítés nélkül decemberben gondok lehetnek a tanügyi személyzet bérének kifizetésével — jelentette ki Sorin Cîmpeanu. A Prima Tv-nek nyilatkozó oktatási miniszter emlékeztetett arra, hogy költségvetés-kiegészítést csak sürgősségi rendelettel lehet végrehajtani, de ezt csak egy teljes jogkörű kormány teheti meg. A tárcavezető elmondta, hogy a minisztériumnak a második félévben a tervezettnél nagyobb költségei voltak, ezért kerülhet veszélybe decemberben a pedagógusbérek kifizetése.

Ezzel kapcsolatban Szejke Ottilia helyettes főtanfelügyelő elmondta, hogy ez így szokott lenni minden évben, hogy év végére nem férnek bele az előre meghatározott költségvetésbe, de bízik abban, hogy most is meg fogják oldani költségvetés-kiegészítéssel, mint más években. „Ez általában azért történik így, mivel az egy főre eső finanszírozás még mindig nem úgy van kiszámolva, hogy teljes mértékben fedezhesse a béreket, mert közben jönnek mindenféle változások, de eddig még soha nem hagyták bér nélkül a pedagógusokat. Ezt mindig meg szokták oldani. Tény, hogy minden évben úgy kell kidolgozzák az intézményvezetők a beiskolázási tervet, hogy beleférjenek a bérezési költségvetésbe, de nagyon sok olyan intézmény van, ahol ezt lehetetlenség betartani” — fogalmazott a főtanfelügyelő-helyettes.

Sógor Beáta