2019-ben sok fertőző betegség esetében az országos átlag felett állt Szatmár megye, több volt például a tuberkulózisos, vírusos hepatitiszes beteg és a kórházon belüli fertőzés is. A koronavírus-járvány miatti szigorítások, a kijárási tilalom, a home office és az online oktatás viszont rásegített arra, hogy néhány betegség előfordulási aránya jelentősen visszaessen. Emellett pedig sajnos az is hozzájárult a csökkenő adatokhoz, hogy sokan nem fordultak orvoshoz, így sokakat nem vettek nyilvántartásba a szakemberek.

Mindezt dr. Ioan Sergiu, a szatmári tüdőkórház igazgatója is megerősítette. A hivatalos nyilvántartások szerint csökkent a regisztrált tébécés betegek száma, de ez sajnos nem a valós helyzetet tükrözi: a csökkenés főként a pandémiának tudható be, a megszorításokkal és szociális távolságtartással, az egészségügyi szolgáltatásokhoz való nehezebb hozzáféréssel kevesebben jutottak el szakemberhez, de sokan voltak olyanok is, akik az esetleges megfertőződéstől való félelmükben nem kértek segítséget — hangsúlyozta a szakember. Mindenesetre a hivatalos információk szerint 2019-ben Szatmár megyében százezer lakosra 47,9 tuberkulózisos megbetegedés jutott, 2020-ra viszont ez a szám 18,9-re esett vissza. 

A Szatmár Megyei Közegészségügyi Igazgatóság felsorolásában a tuberkulózis mellett megtaláljuk a leptospirózist is, amely egy baktérium okozta ritka, de nagyon fertőző betegség. 2019-ben egy személyt vettek nyilvántartásba a vad- és háziállatok terjesztette betegséggel, ami százezer lakosra vetítve 0,3-as előfordulási arányt jelent, tavaly viszont egy szatmári sem fertőződött meg.

A lázzal, hasmenéssel, hányással járó szalmonellózis 2019-ben százezerből 4,1 lakost, 2020-ban viszont csak 2,6-ot érintett. Tavaly tízen fertőződtek meg, betegségükért főként baromfihúsból, sertéshúsból vagy nyers tojás felhasználásával készült, nem megfelelően tárolt vagy hőkezelt ételek voltak a felelősek.
Az egykor súlyos gyermekbetegségként ismert skarlát, vagy régies nevén vörhely tavaly nem okozott gondot a szatmári közösségben, senki nem kapta el ezt a bakteriális fertőzést, 2019-ben viszont százezer lakosból 0,6 volt érintett. A vírusos májgyulladás előfordulása is mintegy felére csökkent 2020-ban, amikor százezer lakos közül 2,3-at diagnosztizáltak ezzel a betegséggel, ellentétben 2019-cel, amikor még 4,5-öt.

Kevesebb kórházi fertőzés

Jelentős volt a nozokomiális fertőzések csökkenése is. Ebben sincsen semmi meglepő, ha belegondolunk, hogy 2020 márciusától a kórházaink csak félgőzzel működtek, sok intézmény átállt a koronavírusos betegek kezelésére, a nem sürgős műtéteket és beavatkozásokat elhalasztották, a kórházak pedig minden eddiginél szigorúbb szabályokat vezettek be, hogy elkerüljék az esetleges megfertőződéseket.

Nozokomiális fertőzés az, amelyik az egészségügyi ellátás következtében alakul ki. Ez lehet helyi vagy generalizált fertőzés, amit egy kórokozó vagy annak valamely terméke váltott ki. Ha a kórházi felvételt követő 48 órán túl alakul ki a fertőzés, akkor nagy valószínűséggel nozokomiális fertőzés, de legfeljebb 30 napnak kell eltelnie a fertőzés jelentkezése után, hogy azt kórházinak lehessen nevezni. 

Szatmár megyében 2019-ben százezer lakosra vetítve 0,6 nozokomiális fertőzés jutott, tavaly viszont már csak 0,43. A kórházi fertőzések között a leggyakoribbak közé tartoznak a tüdő- és torokgyulladás, a légúti és a húgyúti fertőzések, valamint a hasmenéses betegségek. A betegségeket a legtöbbször a Staphylococcus aureus, az Escherichia coli, a Proteus, a Klebsiella, az Enterobacter, a Serratia marcescens és a Legionella baktériumok okozzák.

Bumbuluţ Krisztina