Több éve lehet tapasztalni arra irányuló kísérleteket, hogy beszüntetéssék a háztáji állattartást. Mivel eléggé nagy az ellenállás az ilyen jellegű intézkedésekkel szemben, egyetlen kormány sem vállalja fel a tiltó törvény életbe léptetését, mindig a korlátozó intézkedésekkel próbálják elvenni a gazdák kedvét az állattartástól.

Magyar Lóránd, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának alelnöke elmondta, hogy két kategóriát fognak megkülönböztetni az állattartással kapcsolatosan, mégpedig a kereskedelmi farmok és a családi kisgazdaságok kategóriáját. A nem kereskedelmi farmok családi használatra nevelhetnek sertéseket (maximum ötöt), anélkül a kötelezettség nélkül, hogy bármilyen jogi formába szerveződjön a gazda. Az öt disznónál nagyobb gazdaságok kereskedelmi farmnak vannak minősítve, ezek meg kell hogy szerezzék az összes jóváhagyást a működési engedély kibocsátásához. Ezt azért találta ki a minisztérium, hogy valamilyen szinten megakadályozza az afrikai sertéspestis terjedését. Ezzel azt érik el, hogy a kicsiket abba a helyzetbe hozzák, hogy nem tarthatnak kocát, mert azzal megnövekszik az állatállomány. Ez egy nagyon hibás elképzelés, a kormánynak kellene pénzt szánnia arra, hogy a kisgazdák tudják biztosítani a minimális feltételeket, hogy tudják megakadályozni a sertéspestis terjedését. A bukaresti vezetésnek észre kellene vennie, hogy nagy különbség van az erdélyi, partiumi és a déli gazdák között. Erdélyben teljesen más körülmények között történik a sertéstartás, mint délen. Délen valóban az a szokás, hogy tavasszal kiengedik a disznókat a mezőre, és csak ősszel terelik haza azokat, ami valóban hozzájárul a sertéspestis terjesztéséhez. De ez sem Erdélyben, sem a Partiumban nem így működik, tehát nem kell(ene) ugyanazt a törvényt alkalmazni országos szinten. Ha a kormány be akarja tiltani a háztáji sertéstartást, ne úgy tegye, hogy korlátozza a sertések számát, hanem mondja ki egyértelműen, hogy betiltja a háztáji sertéstartást! Ezt a döntést azonban senki nem meri felvállalni. Ennek az lesz a következménye, hogy a gazdák csak öt sertésre kérnek fülszámot, a többit pedig fülszám nélkül tartják majd. Még inkább fog működni a feketekereskedelem. A családi fogyasztásra szánt sertéseket tartó gazdaságok országos aránya két százalék alatti.

Románia a hazai sertéshúsigény 25–27 százalékát importálja, s ha leszűkítik a hazai sertéstartást, ez az arány növekedni fog. Az agártárca tervezetének életbe léptetéséhez nem szükséges a mezőgazdasági bizottság, a parlament jóváhagyása, lévén, hogy miniszteri rendelet — szögezte le Magyar Lóránd.

Elek György