Hétfőn délután azonnali gyűlésre hívta össze a Helyi Betegségmegelőzési Központ tagjait Radu Roca kormánymegbízott, miután a Szatmár Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság szakemberei által végzett vizsgálatok során beigazolódott, hogy egy Majtény községbeli disznófarmon felütötte fejét az afrikai sertéspestis. 

A gyűlésen elfogadták azt az intézkedési tervet, amelynek célja a fertőzés továbbterjedésének megakadályozása — ez ugyanakkor sajnos azt  is jelenti, hogy a hízlalda teljes állatállományát, több mint 10 000 állatot el kell pusztítani; a telep három kilométeres körzetében (ami magában foglalja Nagymajtény és Gilvács településeket és körzetüket) vesztegzár alá vonták a területet; míg a farm tíz kilométeres körzetét (Szamosdob, Sándormajor/Păulian, Dacia, Csengerbagos, Újbagos/Traian, Kismajtény, Nagymajtény, Domahida, Gilvács - Krasznaszentmiklós nélkül, Esztró, Kaplony - részlegesen, Kőröstelep, Krasznaterebes, Piskáros, Alizmajor/Aliza megfigyelés alatt tartják.

A betegség fontosabb tünetei

A hatóságok ugyanakkor arra kérik az állattartókat: egyrészt maradéktalanul tartsák be a biztonsági intézkedéseket, hiszen a disznók állatorvosi engedély nélküli adás-vétele az egyik legfőbb és leggyakoribb hiba, amit elkövetnek; másrészt fokozottan figyeljenek állataikra, és azonnal jelentsék, ha az afrikai sertéspestisre jellemző tüneteket fedeznek fel rajtuk.

Mint ismeretes, a betegség vírusellenes állatgyógyászati készítményekkel nem gyógyítható és az állatok védőoltására engedélyezett, hatékony oltóanyag sem áll rendelkezésre. Az ASP vírusa iránt a sertés és a vaddisznó minden életkorban fogékony és a megbetegedett állatok szinte kivétel nélkül elpusztulnak. Az ASP vírus az embert nem betegíti meg, ezért közegészségügyi jelentősége nincs, de a felelőtlen emberi magatartásnak a betegség terjesztésében döntő szerepe lehet, mivel rendkívül könnyen és gyorsan terjed. A beteg sertések valamennyi váladékukkal (bélsárral, vizelettel, nyállal, orrváladékkal, ondóval, hüvely- és méhváladékkal) ürítik a vírust és ezáltal közvetlenül megfertőzik a velük érintkező társaikat. A sertéstartók, az állatgondozók, az állatfelvásárlók és a fertőzött állatok tartási helyén megforduló más személyek az említett váladékokkal szennyeződött lábbelivel, ruházattal, használati eszközökkel (villa, lapát, veder, takarmányos kocsi stb.) szintén elhurcolhatják a betegség kórokozóját.

Az állat megfertőződésétől a betegségre gyanút keltő tünetek megjelenéséig terjedő lappangási idő 3-15 nap között változhat, de súlyos heveny megbetegedés esetén csupán 3-4 nap. A nagyon virulens vírustörzsek által okozott ASP az állat egy-két napi betegsége után elhullásra vezető túlheveny, vagy gyanút keltő tünetekkel járó és 5-10 napig tartó, de szintén elhullással végződő heveny kórformában is megnyilvánulhat. Túlheveny (peracut) esetben a gazda csupán azt észleli, hogy sertései rövid ideig bágyadtak és étvágytalanok, majd váratlanul elpusztulnak. 

A betegség heveny (acut) kórformájának házisertéseken megfigyelhető tünetei: étvágytalanság, bágyadtság, gyengeség, bizonytalan mozgás, magas láz (40,5-42 °C), test szerte vérzések a bőrön (különösen a füleken, a has alján, és a combokon), a bőr vöröses-lilás elszíneződése, hányás, véres-habos orrfolyás, vércsíkos, vagy véres hasmenés. A vemhes kocák elvetélhetnek. A betegségre gyanút keltő tünetek előfordulását és a sertés elhullását az állattartó köteles haladéktalanul bejelenteni az állatorvosnak!

Szabó Kinga Mária