Az európai statisztikai hivatal, az Eurostat mostanában közzétett adatai szerint a megelőző orvosi ellátásra Svédországban költenek a legtöbbet, fejenként 165 eurót, majd Finnország, Németország és Hollandia következik. Romániában és Szlovákiában megelőző orvosi kezelésekre csupán 8 euró jut lakosonként. Az Európai Unió egészében az egészségügyi kiadások 2,8 százalékát fordították betegségmegelőzésre 2018-ban, a legtöbbet Olaszországban, 4,4 százalékot, a legkevesebbet, 0,8 százalékot Szlovákiában. Romániában ezek a kiadások elérték az 1,4 százalékot, ami 0,1 százalékponttal több, mint Görögországban, Cipruson vagy Máltán volt 2018-ban. 

Az Eurostat adatai szerint Románia 2018-ban minden lakosra 580 euró egészségügyi költséget utalt ki, ami a legalacsonyabb az Európai Unióban. A legtöbbet, 5260 eurót Dánia fordított egészségügyi kiadásokra, majd Luxemburg és Svédország következik. Az egy főre eső egészségügyi költségek uniós átlaga 2982 euró volt. Az Európai Unióban a bruttó hazai össztermék 9,9 százalékát költötték egészségügyre, a legtöbbet, a GDP 11,5 százalékát Németország. Románia ilyen szempontból is az utolsó előtti helyen áll a maga 5,6 százalékával. Ennél kevesebbet, csak a GDP 5,3 százalékát Luxemburgban fordították egészségügyi kiadásokra.

Megelőzhető lett volna

Az, hogy szinte nem is létezik az országban betegségmegelőzés, a megelőzhető halálokok statisztikai adataiból is világosan kitűnik. A megelőzhető halálokok főleg az életmód bizonyos elemeivel állnak összefüggésben, és a megelőzés az állapot kialakulására vonatkozik. Ide tartozik például a tüdőrák, az alkoholos májzsugorodás vagy a közlekedési és egyéb balesetekből következő elhalálozás. 

Kezelhető halálozásról pedig akkor lehet beszélni, ha van megfelelő és nem kiugróan drága gyógymód, amellyel az adott betegség legalábbis kezelhető bizonyos életkor alatt. A kezeléssel annak valószínűségét lehet csökkenteni, hogy a már beállt állapot halált okozzon, ilyen például a vakbélgyulladás vagy az agyi érelmeszesedés. Ezek a halálokok az orvostudomány fejlődése miatt folyamatosan bővülnek. Vannak azonban olyan halálokok is, amelyeket mindkét kategóriába be lehet sorolni, mivel megelőzéssel és kezeléssel egyaránt lehet csökkenteni az ezek miatt bekövetkező halálozások számát. Ezek közé tartozik a mellrák vagy a vezető halálok, a szívizom-elégtelenség (más néven iszkémiás szívbetegség).
Bármelyik halálokot vesszük is alapul, Románia éllovas, Lettországgal és Bulgáriával együtt. Százezer lakosra vetítve Romániában 512,3 elkerülhető haláleset, 207,6 kezelhető haláleset és 304,7 megelőzhető haláleset jutott.

Az EU-ban a 75 évesnél fiatalabb emberek körében a megelőzhető halálokok közül az öt leggyakoribb a tüdőrák (37,1 eset jut 100 000 lakosra), az iszkémiás szívbetegségek (18,9), az alkoholspecifikus rendellenességek és mérgezések (11,7), az agyi érkatasztrófák és a krónikus obstruktív tüdőbetegségek (mindkettő 10) — ezek a halálesetek több mint felét tették ki. Lettországban, Litvániában, Romániában és Szlovákiában az iszkémiás szívbetegség miatti, megelőzhető halálesetek aránya a legmagasabb, Észtországban és Finnországban pedig az alkoholspecifikus rendellenességek és mérgezések aránya volt a legmagasabb. Bulgáriában volt a legjobban megelőzhető a cerebrovaszkuláris betegségek miatti halálozás.

Szűrések, amiket ne hagyjunk ki

Románia lakosságának egészségi állapotát tekintve hatalmas szükség van a screeningprogramokra, szűrővizsgálatokra. Az orvostudomány mai állása szerint a betegségteher mérséklésére hosszú távon a betegségmegelőzés, a halálozás mérséklésére közép- és rövid távon a szűrővizsgálat a legígéretesebb stratégia. Nagyon sokan viszont azért nem mennek el szűrésre, még ha lehetőségük van is rá, mert félnek szembesülni egy esetleges rossz hírrel, illetve el szeretnék kerülni a bizonytalanságban töltött időt, amíg várnak a vizsgálat eredményére. 

Vannak azonban olyan szűrővizsgálatok, amelyeket nem lenne szabad kihagyni — ezt dr. Láng László szatmárnémeti családorvos is kiemelte lapunknak. Gyerekek és fiatal felnőttek esetében érdemes meghatározott időközönként „vérképet nézetni”, azaz egy rutinnak számító laborvizsgálaton részt venni. 30–35 év fölött vagy bizonyos kóros elváltozások esetén, például túlsúlyosaknak vagy azoknak, akiknek a családjában előfordult rosszindulatú daganatos megbetegedés 65 évnél fiatalabb korban, szintén érdemes vérvizsgálatot végeztetniük, amely révén információt kaphatunk a vér alakos elemeiről (vörösvértest, fehérvérsejt, vérlemezke), valamint a máj és vese működéséről, vércukorszintről, vérzsírok szintjéről. 40 év fölött jó, ha rendszeres időközönként szűrik a rosszindulatú emésztőrendszeri daganatokat — székletmintából —, a hölgyek esetében indokolt lehet a mammográfiás vizsgálat és a méhnyakrákszűrés. A férfiak ugyanakkor laborvizsgálattal ellenőriztethetik a PSA-szintet, azaz a prosztataspecifikus antigént. Természetesen a tüdőszűrésről sem szabad megfeledkezni, csakúgy, mint a melanomaszűrésről, pláne, ha gyanús területeket észlelünk a bőrön — magyarázta érdeklődésünkre Láng doktor.

Bumbuluţ Krisztina