Évek óta okoznak jelentős kárt megyénkben a vaddisznók a mezőgazdaságban, ám a problémára eddig nem született megoldás. Tegnapi megfogalmazódott: jogszabály-módosításra lenne szükség.

Tegnap egyeztető tárgyalásra hívta Eugeniu Avram kormánybiztos a magán-vadásztársaságok képviselőit, a Szatmár Megyei Vadász- és Sporthorgász Egyesület vezetőjét (AJVPS), az Erdészeti Hivatal, a Környezetvédelmi Ügynökség (APM), a Területi Erdészeti és Vadászati Felügyelőség (ITRSV), a Szatmár Megyei Mezőgazdasági és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetőségét, hogy tárgyaljanak a vadkárokról, illetve a kártérítés kifizetésének feltételeiről. Kiderült, hogy a 2006-ban elfogadott vadásztörvény előírja a vadkárok megtérítését, ugyanakkor a 2008-ban megjelent 1679-es kormányrendelet szabályozza a vadkárok megtérítésére vonatkozó eljárásokat, azonban eddig Szatmár megyében senkit nem minősítettek jogosultnak a kártérítés megfizetésére. A jogszabályok alapján kártérítés igényelhető minden olyan esetben, amikor károsodik a termés a vadak miatt. A károk felmérését egy bizottság végzi, amelynek tagja az önkormányzat, a környezetvédelmi ügynökség és az erdészeti felügyelőség egy-egy képviselője, esetenként az illetékes vadásztársulat vagy természetvédelmi terület adminisztrációjának munkatársa. Az eljárás során a kárvallott 24 órán belül kell jelezze az esetet a polgármesteri hivatalnál, illetve a vadásztársulatnál. Ugyancsak 24 órán belül kell összehívni a szakbizottságot, az ezt követő két napon belül helyszínelni kell, majd elkészül a jelentés és az iratcsomó. Ez a Regionális Erdészeti-Vadászati Felügyelőséghez kerül, mely hivatott eldönteni, hogy a kártérítési igénylés felkerül-e a Környezetvédelmi Minisztériumhoz, vagy nem. Az ITRSV vezetője, Antal Maria elmondta, megyénkben 49 vadászterületet tartanak nyilván, mely 387 714 hektáron terül el. A nagyvadak között a megyében a legnagyobb példányszámban a vaddisznó él (1918), ezenkívül ez év tavaszán 340 szarvast, 3446 őzet vettek nyilvántartásba. A kisvadak között 29 554 nyulat és 24 516 fácánt számoltak össze a szakemberek. Antal Maria rávilágított, megyénkben az elmúlt években növekedő tendenciát mutat a nagyvadak száma, ám csökken a kisvadállomány, ezt a tavaszi kedvezőtlen időjárással magyarázzák. A vadászegyesületek képviselői viszont arra panaszkodtak, hogy a mezőgazdászok által használt vegyszerek miatt pusztulnak el a kisvadak, illetve a korszerű munkagépekre már nem szerelnek fel figyelmeztető hangjelzés leadására alkalmas eszközöket — láncok, csengettyűk, csengők —, így azok átgázolnak a földön lapuló állatokon. A megyében 10 magán-vadásztársaság tevékenykedik, illetve az erdészeti hivatal, amelyeknek az a feladatuk, hogy vigyázzanak a vadállományra — mely állami tulajdon —, illetve működjenek együtt a gazdálkodókkal. Kiderült, a legnagyobb károkat a megyében 2009 és 2012 között okozták a vadak. Legveszélyeztetettebb térségnek Szopor (47 káreset), Csaholy (44), Piskolt (38), Szaniszló (37), Mezőfény (36) községek számítanak, de Börvelyben (35), Kolcson (20), Bélteken (24) is jelentős kárt okoztak a vadak a mezőgazdasági területekben. A tárgyalófelek egyetértettek abban, hogy a jogszabályok nem teljesen alkalmazhatóak a gyakorlatban, ezért is nem kapott senki kártérítést eddig. Az AJVPS vezetője, Daniel Dragoş kihangsúlyozta, változtatni kellene a vadászatot szabályozó törvénykezésen, mivel jelenleg szezonon kívül csak külön engedély birtokában lőhetők ki vaddisznók. „Ha a lakos panaszt emel, mi engedélyt kérünk, és egy hét leforgása alatt talán megkapjuk a vadászengedélyt, hogy a kárt okozó állatot kilőhessük. Javasolni kellene, hogy változtassák meg a vadászati törvényt” — magyarázta Dragoş. A gyűlésen többször elhangzott, hogy az erdőben legelő juhnyájak, az őket őrző kutyák s a méhészek is jelentősen zavarják a vadakat, ezért kimenekülnek az erdőből. Ezenkívül a gazdáknak is meg kellene fontolniuk, hogy mit termesztenek az erdők közelében, ugyanis a kukoricát és a búzát nagyon kedvelik a nagyvadak. Balogh Sándor erdész, az egyik magán-vadásztársaság képviselője elmondta, szükség lenne egy új vadászati törvényre, mely minden félnek segítséget nyújtana, s szerinte az is jó megoldás lenne, ha a törvény előírná, hogy a mezőgazdasági területeket vadkárok ellen is biztosítsák. Jelenleg a biztosítótársaságok ugyanis csak természeti csapásokra kötnek biztosítást a gazdálkodókkal, vadkárokra nem.