Szatmár megyében a vaddisznók jelentős kárt okoznak a mezőgazdasági területeken. A jelenség évek óta tart, s eddig senkinek nem sikerült elfogadható megoldást találni a problémára.

Hétfőn a területi közrendészeti hatóság (ATOP) ülésén a tagok mellett a Romsilva és a magán-vadásztársaságok képviselői is jelen voltak, de konkrét megoldás nem született a vaddisznók által okozott károk megfékezésére. A szakemberek elmondták, hogy az erdők mellett található mezőgazdasági területeket igencsak nehéz megvédeni, ugyanakkor az is elhangzott, eddig egyetlen egy megyénkbeli gazda sem kapott kártérítést. Az ATOP vezetője, Pintér József elmondta, hogy a vadkárokkal Oliviu Buzgău megyei tanácsos javaslatára foglalkoznak. Buzgău kihangsúlyozta, a vaddisznók évek óta jelentős károkat okoznak Szatmár megyében, idén is több tíz hektár termést tettek tönkre. „A legtöbb panaszt a Mezőfény, Mezőpetri, Csanálos, Csaholy és Tasnád környékén gazdálkodóktól kapjuk, és bár értesítettük a hatóságokat, nem született hatásos megoldás a problémáikra. A magán-vadásztársaság képviselőjével, Balogh Sándorral egész évben együttműködtünk, hogy hatékony módszert találjunk, de eddig semmi nem bizonyult elég hatásosnak. A Tasnád környéki mezőgazdasági társulások tagjainak legutóbbi ülésén megegyeztünk abban, amennyiben nem kapunk megfelelő támogatást a hatóságoktól, akkor jogászt alkalmazunk, s peres úton próbálunk jogorvoslást találni” — fogalmazott Buzgău. Pintér ismertette a jelenlevőkkel, hogy a 2008-ban elfogadott 1679-es számú kormányhatározat szabályozza a kártérítést a vadállomány által okozott károkk esetén, illetve a vadászegyesületek, az önkormányzatok és a földtulajdonosok kötelességeit. A Romsilva képviselője elmondta, hogy a legnagyobb gondot Pusztadaróc, illetve Csanálos és Börvely térségében regisztrálták. Csanálos és Börvely környékén nincs jelentős kiterjedésű erdőterület, ám a vaddisznók Magyarországról jönnek át, és itt garázdálkodnak, ám a nagy gond nem ebből adódik, hanem a vadászati idényt illető szabályzásból, amely előírja, melyik időszakban lehet vaddisznókat kilőni. „Változtatni kellene a vadászatot szabályozó törvénykezésen, mivel jelenleg akkor lőhetünk ki vaddisznót, ha engedélyt kapunk rá. Tehát a lakos panaszt emel, mi engedélyt kérünk, és egy hét leforgása alatt talán megkapjuk a vadászengedélyt, hogy a kárt okozó állatot kilőhessük. Javasolni kellene, hogy változtassák meg a vadászati törvényt” — mondta az erdészeti szakember. Balogh Sándortól megtudtuk, hogy a megyében 9 magán-vadásztársaság tevékenykedik, amelyeknek az a feladatuk, hogy vigyázzanak a vadállományra — mely állami tulajdon —, illetve működjenek együtt a gazdálkodókkal. „Mi Buzgăuval egész évben próbáltunk megoldást találni a vaddisznók féken tartására, de eddig nem találtuk meg a hatékony megoldást. A védőháló felszerelése egyfajta megoldás lenne, azonban ennek költségeit sem a vadásztársaságok, sem pedig a gazdálkodók nem tudják felvállalni. A villanypásztor egyfajta megoldást jelentene, de annak működtetése is költséges. Idén kipróbáltuk azt, hogy egy nagyon büdös szerrel locsoltuk az erdőkhöz közeli mezőgazdasági területek környékét, de az sem volt hatásos, csak pár hétig, a vad megszokta annak a szagát is. Máskor éjszaka zajt csaptunk és tüzet raktunk, így próbáltuk távol tartani a vaddisznókat, de ez sem bizonyult hatékony megoldásnak. Megfelelő megoldást eddig nem sikerült találnunk. Jövőre azzal próbálkozunk majd, hogy vetéskor egy bűzös anyagot keverünk a vetőmaghoz, aztán bízunk benne, hogy eredményes lesz” — fogalmazott Balogh. A gyűlésen többször elhangzott, hogy az erdőben legelő juhnyájak, az őket őrző kutyák, az állandó fakitermelés, de a méhészek is jelentősen zavarják a vadakat, ezért kimenekülnek az erdőből. Ezenkívül a gazdáknak is meg kellene fontolniuk, hogy mit termesztenek az erdők közelében, ugyanis a kukoricát és a búzát nagyon kedvelik a nagyvadak. A gyűlésen több javaslatot is megfogalmaztak a jelenlevők: törvénymódosítást kell indítványozni, az érintett felek közötti párbeszéd hatékonyabbá tétele is elengedhetetlen, ugyanakkor a kárfelmérés folyamatában hasznos lenne, ha minden polgármesteri hivatalban lenne egy személy, aki meghallgatná a panaszosokat, és értesítené a hatóságokat. A találkozó végén elhangzott, a vaddisznónak élelem és csend kell, s akkor talán kordában lehet őket tartani, addig is a magyarországiak tapasztalatát kellene gyakorlatba ültetni Romániában is, hiszen ott vadállomány is van, és a vadak által okozott kárt is megtérítik.