Harmincöt éve tartó huzavona végére kerülhet pont azzal, hogy egy belgrádi első fokú bíróság elvetette Josip Broz Tito egykori jugoszláv elnök leszármazottainak örökösödési kérelmét.

Múlt heti határozatában a bíróság úgy ítélte meg, hogy a leszármazottak követelései megalapozatlanok, és ugyanilyen indoklással vetette el az egykori királyi család, a Karagyorgyevicsek leszármazottainak kérelmeit is. A testület emlékeztetett arra, hogy az 1980-ban elhunyt elnök hagyatéki eljárását 1991-ben végérvényesen lezárták, amikor 800 darab személyes tárgyát, valamint ruháját és cipőjét szétosztották az örökösök között.

Joska Broz, Tito unokája a vesti-online.com internetes hírportálnak a bírósági határozat után azt mondta: politikai döntés született. "Erre számítottam, de min is osztozhatnánk, hiszen mindent szétloptak. Az állam nem őrizte a marsall vagyonát, amelyet rá bíztak, és ez szégyenletes" - szögezte le Joska Broz, majd hozzátette: olyanok lopták el a vagyont, akik hozzáfértek Tito széfjéhez. Példaként említette, hogy nagyapjától 3500 festmény maradt, amiből már néhány éve is csak 750 volt meg. Közölte, hogy fellebbezést fog benyújtani a bíróságon.

Nem Joska Broz az egyetlen leszármazottja a volt Jugoszlávia egykori örökös elnökének: az állítólagos fennmaradt vagyonon még heten osztoznának.

A leszármazottak a bíróságon egyebek mellett fegyvereket, órákat és kitüntetéseket is követeltek, de még egy Hold-darabot is, amelyet Richard Nixon amerikai elnök ajándékozott Titónak.

Josip Broz Tito 1980-as halálakor vagyonát több millió dollárra becsülték, ám egy 1985-ben hozott törvény szerint az államfők vagyona halálukkor az államra száll át, így azt állami tulajdonná nyilvánították. A jogszabályt később Tito özvegye, Jovanka Broz megtámadta, és el is törölték a törvényt, ám az értéktárgyakat az özvegy soha nem kapta vissza. Az örökösödési folyamatot az is nehezítette, hogy soha nem vált egyértelművé, mely értéktárgyak képezték Tito személyes vagyonát, és melyek voltak az "államelnökéi". Jovanka Broz 2013-ban hunyt el.