A politikus szerint mindenkinek ott kell országépítőnek lennie, ahová a gondviselés állította, legyen az a Vajdaság, Kárpátalja, a Felvidék vagy bármelyik része a világnak.

Semjén Zsolt úgy fogalmazott: a magyar nemzet mindig akkor volt sikeres, ha hűséges volt a Szent István-i örökséghez, és akkor jutott vakvágányra a történelemben, ha erről az útról akár jobbra, akár balra letért.

Hangsúlyozta: minden nemzetnek joga és kötelessége a megmaradás szolgálata az egyetemes emberiség érdekében; minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték; bármelyik eltűnik a történelemből, az egyetemes emberiség lesz pótolhatatlanul szegényebb, ezért is „kötelességünk megőrizni a magyarságunkat, mert ezt az értékgazdagságunkat csak mi adhatjuk” az egyetemes emberiségnek.

Semjén Zsolt idézte Kallós Zoltánt, a néhai nemzet művészét, Kossuth-nagydíjas néprajztudóst, a Magyar Művészeti Akadémia néhai tagját, aki azt mondta: „addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és táncolunk”.

A miniszterelnök-helyettes kiemelte: egy nép számára, főleg egy létszámában kis nép számára akkor van megmaradás, ha minden tagjában benne él az a büszkeség, hogy érdemes ehhez a nemzethez tartozni. Hozzátette: nincs még egy család a történelemben, amely annyi szentet adott volna az egyháznak, mint az Árpád-ház, és nincs még egy nép, amelyik arányában annyi Nobel-díjast adott volna az emberiségnek, mint a magyarság.

Véleménye szerint azért fontos, hogy magyarul „tudjuk látni a világot”, mert olyan csodálatos kincs „örökösei vagyunk”, ami lehetővé teszi a teljes emberi kibontakozást, és olyan értékgazdaságot jelent, amit más nyelven, más kultúrában „nem tudnánk megtenni”.

Utalva Kallós Zoltán szavaira Semjén Zsolt úgy fogalmazott: a zenei, a tánc- és a beszélt anyanyelvünk tart meg és segít abban, hogy „kihozzuk magunkból” azt, amit a Jóisten talentumként adott, lehetővé teszi az egyén kiteljesedését és a magyar nemzet fennmaradását.

Leszögezte: amikor „a magyarságért küzdünk, elismerjük” minden nemzetnek azt a küldetését, hogy saját magát megőrizze az egyetemes emberiség számára. „Nemzetfelfogásunk két szélsőséget utasít el”, amely nem tekinti értéknek a nemzeti létet, és a sovinizmust, amely tagadja más nemzetek létezéshez való jogát — mondta.

Magyarország miniszterelnöke a külhoni magyarságért végzett áldozatos tevékenységet 1995 óta díjjal ismeri el. A kitüntetés eleinte a Kisebbségekért Díj nevet viselte, és két tagozattal rendelkezett: a Hazai Kisebbségekért és a Külhoni Magyarságért Tagozattal. A magyarországi nemzetiségi törvény elfogadása után, 2011-től a hazai nemzetiségek és a külhoni magyarok külön-külön díjban részesülnek.

A díj a külhoni magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, a nemzet örökségének megőrzésében, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző magyarországi és külföldi személyeknek és szervezeteknek adható.

Évente legfeljebb tíz díj adományozható. A díjak átadására minden évben augusztus 20-a alkalmával kerül sor.
A Külhoni Magyarságért Díj elnevezése — a Magyar Állandó Értekezlet 2018. évi ülésének javaslatára — Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjra módosult.

A díjat a miniszterelnök a nemzetpolitikáért felelős miniszter útján tett előterjesztésre adományozza, az elismeréssel emlékplakett, továbbá — személyenként vagy szervezetenként — egymillió forint jutalom jár.

Idén a Csíkszeredai Régizene Fesztivál szervezőjeként ismertté vált Ferencz Angéla néprajzkutató, közösségszervező, Meleg Vilmos színművész, a Nagyváradi Állami Filharmónia nyugalmazott igazgatója, a Székelyföldön található Haszmann Pál Múzeum, a Komáromi Jókai Színház, Simek Viktor rajztanár, karnagy, a vajdasági Egység Művelődési Egyesület, az ugyancsak vajdasági Hét Nap hetilap, a pancsovai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség, valamint a Németországban működő Csöbörcsök Néptáncegyüttes részesült a díjban.

Elismerő oklevélben részesült a szabadkai Népkör Magyar Művelődési Központ.
A díjakat Semjén Zsolt és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára adta át.

Állami kitüntetés

Az augusztus 20-ai nemzeti ünnep alkalmából Áder János köztársasági elnök által adományozott állami kitüntetéseket: a Magyar Érdemrend közép-, tiszti- és lovagkeresztje, valamint a Magyar Arany és Ezüst Érdemkereszt elismeréseket is Semjén Zsolt adta át; Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetésben részesült.

MTI