Utazni szeretne Ponta is. Úgymond a parlament állásfoglalását arról is kikérné, hogy az államfőt vagy a miniszterelnököt hatalmazza fel a június végi Európai Tanács-ülésen való részvételre.
A bukaresti parlamenthez fordul Victor Ponta román miniszterelnök, aki azt kéri a törvényhozástól: foglaljon állást arról, hogy Romániát az államfőnek vagy a miniszterelnöknek kell képviselnie az Európai Unió állam- és kormányfőinek júniusi tanácskozásán.
Ponta a román kormány ülésén bemutatta azt a kérvényt, amelyet a parlamenthez küld. Mint mondta, ebben kéri, hogy ismertethesse a parlamentben az Európai Unió napirendjén szereplő legfontosabb témákat, és a törvényhozás nyilvánítson véleményt, milyen álláspontot képvisel Románia ezekben a kérdésekben. Ponta egyúttal a parlament állásfoglalását arról is kikérné, hogy az államfőt vagy a miniszterelnököt hatalmazza fel a június végi Európai Tanács-ülésen való részvételre. A bukaresti kétkamarás parlament házbizottságainak kell majd dönteniük, hogy helyt adnak-e a kormányfő kérésének.
A szerdai informális EU-csúcson Romániát az eddigi szokásnak megfelelően Băsescu képviselte. Emil Boc és Mihai Răzvan Ungureanu korábbi kormányfők nem vitatták az államfőnek azt a jogát, hogy külföldön képviselje az országot, és ezzel lényegében külpolitikáját irányítsa.
Az új román baloldali kormány nevében azonban Ponta megkérdőjelezi Băsescunak ezt a jogát. Băsescu és Andrei Marga új román külügyminiszter között is feszültségek mutatkoztak a hét végén megrendezett NATO-csúcs alkalmából.
Visszaszolgáltatások
Egy szintén Băsescu államfővel kapcsolatos hír, hogy szerinte minden tulajdon-visz-szaigénylési kérést teljesíteni próbál az állam. Az elnök interjút adott a visszaszolgáltatásokról. Szerinte a román állam továbbra is arra törekszik, hogy a károsultak visszakapják a kommunizmusban elkobzott javaikat.
Az államelnök azt nyilatkozta, hogy a visszaszolgáltatás természetben vagy kártérítés formájában is végbemehet, és az ingatlanok mai értékét veszik alapul. Traian Băsescu hangsúlyozta, Romániának óriási terhet jelentett az, hogy teljes körű visszaszolgáltatást nyújtott a kommunizmusban elkobzott javakért. Így ugyanis több milliárd eurót fizetett már ki az állam az örökösöknek, de még mindig 16 milliárd euróra lenne szüksége ahhoz, hogy teljesítse az összes leadott visszaszolgáltatási kérést.