Az egységes segélyhívószámot tárcsázóknak csak akkor tudnak segíteni a diszpécserszolgálat munkatársai, ha román nyelven kérnek segítséget, hívta fel figyelmünket gencsi olvasónk.

Elfogadhatatlan, hogy amiatt ne részesüljön a szükséges ellátásban egy romániai állampolgár, mert segélykéréskor nem beszéli az ország nyelvét, ezért jövő héten, amikor az interpellációk sora lesz, a Távközlési Minisztériumhoz fordulok a kérdéssel — nyilatkozta lapunknak a témával kapcsolatban Kereskényi Gábor parlamenti képviselő. Az RMDSZ-es honatya elismerte, hogy reális problémáról van szó, őt is keresték már meg hasonló panasszal, ezért ígérte, utánanéz az ingyenes segélykérések rendszerét szabályozó előírásoknak, és kérni fogja, hogy ezt a hiányosságot pótolják, illetve a kétnyelvűséget ne csak a Székelyföldre korlátozzák. Kereskényi ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy a rendszer bevezetésekor, Nagy Zsolt minisztersége idején, még egy ideig kétnyelvű volt a szolgáltatás, és bár nem tudta pontosan megmondani, hogy időközben mi indokolta a magyarságot hátrányosan érintő döntés meghozatalát, elárulta, hogy a hasonló lépések szükségességére, ha kell, tucatnyi érvet — ezek közül is általában a pénz- vagy személyzethiány áll az első helyen — tudnak előhozni az illetékesek.

Mentőt szeretett volna hívni a sógorához, de a 112-es segélyhívószámon magyar nyelven megszólaló nőt kioktatták, hogy Romániában él, beszéljen románul, majd a központ ügyeletes munkatársa letette a telefont. Mindez szeptember 23-án, hétfőn, 14.10 órakor történt a gencsi Récsey Beátával, aki szerkesztőségünkhöz fordult az őt ért sérelem miatt. Panaszosunk elmondta, amikor a segélyhívót tárcsázta, bemutatkozott, elmondta a címét, és kérte, hogy kapcsolják a mentőszolgálatot. Az ügyeletes hölgy erre kioktatta, hogy Romániában él, beszéljen románul vele. Olvasónk ekkor arra kérte az ügyeletest, hogy legyen szíves kapcsoljon valakit, akivel beszélni tud magyarul, ekkor átadta egy férfinak a telefont, aki a kollégájához hasonlóan, de már agresszívabb hangnemben azt kérte, hogy beszéljen az állam nyelvén, majd miután a segélykérés továbbra is magyarul folytatódott, megszakította a beszélgetést. Panaszosunk elmondta, nem azért hívta a segélyhívószámot, hogy a tudomására hozzák, hogy beszélnie kellene románul, hanem azért, mert segítségre volt szüksége. Récsey Beáta szerint európai uniós tagország lévén, Romániában is elvárható lenne, hogy egy segélyközpontban szolgálatot teljesítő emberek több nyelvet is beszéljenek, az ország nyelve mellett, a magyarság arányára való tekintettel például magyarul, de angolul is. Ha ezt bankokban, kórházakban meg lehet oldani, egy hasonlóan fontos központban miért nem gondolnak erre? — vetette fel olvasónk, hozzátéve, hogy azért fordult a nyilvánossághoz panaszával, mert úgy érzi, hogy nincs egyedül ezzel a problémával, és nem tartja megnyugtató érzésnek, hogy román állampolgárként nem kap megfelelő ellátást akkor, ha azt nem tudja az állam nyelvén kérni. Ugyanez bármikor megtörténhet egy itt élő, vagy épp átutazó idegen állampolgárral is, miközben a teljesen természetes az kellene legyen, hogy legalább 3 nyelven — román, magyar, angol — kérhessenek segítséget azok, akik itt bajba kerültek, vagy ellátásra szorulnak. Az eset kapcsán megkerestük az egységesített diszpécserszolgálatot működtető Speciális Telekommunikációs Szolgálat sajtóosztályát, de lapzártánkig nem érkezett válasz a kérdéseinkre.