A holland kormány pozitívan véleményezte pénteken Románia csatlakozását a schengeni térséghez — Nicolae Ciucă kormányfő Twitter-bejegyzésében úgy fogalmazott: üdvözli, hogy a holland kormány a párbeszéd és együttműködés eredményeképpen elismeri: Románia felkészült a schengeni csatlakozásra. „Hollandia értékes partner hazánk számára. Határozott szándékunk, hogy továbbra is együtt fogunk dolgozni.”
Apró szépséghiba, hogy Hollandia ugyanakkor ellenezte Bulgária csatlakozását —  viszont Bulgária és Románia nem választható szét, ugyanis a két ország közötti határvonal soha nem volt külső schengeni határnak szánva. (Ráadásul a két ország ügyének szétválasztásához elő kellene készíteni a határvédelmet, és a schengeni szabályok szerint kellene megszervezni a határátlépéseket, ami évekig is eltarthat.)

Ausztria „bedurcizott”

Az osztrák kormány eddig nem emelt vétót Románia csatlakozása ellen, most azonban egyre vehemensebben tiltakozik, és következetesen a menekültáradattal vádol. 
A migrációs válság „drámai” szintet ütött meg Ausztriában, Bécs emiatt továbbra sem támogatja Bulgária és Románia csatlakozását az Európán belül szabad mozgást biztosító schengeni övezetbe – jelentette ki Karl Nehammer osztrák kancellár pénteken újságíróknak, beiktatásának első évfordulója alkalmából nyilatkozva.
Ausztriában több mint 100 ezren kértek menedékjogot csak idén, háromnegyedüket viszont egyik EU-tagországban sem regisztrálták – mondta. Állítása szerint a regisztráció nélküli menedékkérők 40 százaléka a Törökországon, Bulgárián, Románián és Magyarországon keresztül vezető útvonalon érkezik Ausztriába, emiatt pedig Bécs nem tudja elfogadni a schengeni övezet bővítését.

Mint arról már beszámoltunk, Nehammer alig egy héttel korábban azt mondta: az Ausztriában tartózkodó százezer illegális bevándorló közül 75 ezren Románián, Bulgárián és Magyarországon utaztak át anélkül, hogy az ottani hatóságok nyilvántartásba vették volna őket — állítása azért is meglepő, mert Románia nem része a balkáni nagy migránsútvonalaknak (Szerbia – Magyarország az), s bár a Temes megyei hármas határszakaszon gyakoriak az illegális átlépési kísérletek, ilyen nagyságrendű határsértőket nem regisztrálnak.

Ahhoz, hogy a két ország mégis szabad jelzést kapjon Ausztriától, Nehammer szerint elengedhetetlen, hogy csökkenjen az illegális bevándorlók száma, mert álláspontja szerint csak ezután lehet biztonsággal arra alapozni, hogy az EU külső határai Bulgáriánál és Romániánál is rendeltetésszerűen működnek.
Az osztrák kancellár péntek délután Athénban tárgyalt, és találkozott Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnökkel is, akivel – mint arról a Twitteren beszámolt – elsősorban az energiabiztonságról cseréltek eszmét, de szó esett az illegális bevándorlás elleni küzdelemről is, méltatták a két ország közti együttműködést.
Nehammer pénteken telefonon beszélt Rumen Radev bolgár köztársasági elnökkel, majd Klaus Iohannis román államfővel tárgyalt szintúgy Athénban. A találkozón – és már előtte Radevnek – az osztrák kancellár megismételte Bécs említett sérelmeit, Iohannis azonban ismételten tagadta, hogy országában nem volna hatékony a határvédelem.
„Semmiféle ellenőrzés nélküli migránsáramlás nincs Romániában, és soha nem is volt” – szögezte le, akárcsak egy héttel korábban, amikor az osztrákok által emlegetett számokkal kapcsolatban úgy fogalmazott: „nagyon figyelmesen le kell ellenőrizni.”

Az mindenesetre érdekes, hogy az elmúlt időszakban, vagy években Bécs soha nem jelezte Románia felé, hogy migránsútvonalnak (s főként a balkáni migránsútvonalnak) tartaná, vagy szóvá tette, netán számon kérte volna az innen ellenőrizetlenül Ausztriába özönlő menedékkérőket.

Az uniós tagországok belügyminiszterei december 8-án, jövő héten csütörtökön ülnek össze, és tárgyalnak Románia, Bulgária és Horvátország schengeni felvételéről. Az övezet kibővítését kizárólag az összes tagállam beleegyezésével határozhatják el.

Szabó Kinga Mária