A hazai orvosok és asszisztensek egy lépésre állnak a sztrájktól a bérezésben zűrzavart okozó, idén életbe lépett adóügyi módosítás miatt. A Sanitas Szakszervezeti Szövetség megoldást akar, s amennyiben nem tesznek eleget követeléseinek, tiltakozásba kezd.

Ismét fokozódik a feszültség az egészségügyi dolgozók bérezési egyenlőtlenségei miatt. Az adóügyi módosításokról szóló 114/2018-as sürgősségi kormányrendelet ugyanis, amely az év elejétől lépett érvénybe, áthúzza az egységes bérezési törvény előírásait, többféle értelmezésre ad lehetőséget, így az ágazatban dolgozók egy részének nem növekszik a jövedelme, sőt, a több mint százezer tagot számláló szakszervezeti szövetség szerint a tagság mintegy negyven százaléka a tavalyi pénzével marad.

Tavaly kipótolták a béreket, hogy azok, akiknek nem emelték a fizetését — például a betegápolók, pszichológusok, kémikusok — ne kapjanak kevesebb fizetést, most viszont erre nincs lehetőség, sőt, újabb pótlékokat sem adhatnak a kórházak, a bérpótlék ugyanis nem haladhatja meg a fizetésalap harminc százalékát, ebbe pedig már az ételpótlék is beletartozik. Miután kiharcolták, hogy az egészségügyben dolgozók januártól 314 lejes étkezési pótlékot kapnak, a szakminisztérium átiratban tájékoztatta a kórházakat, hogy a pótlékot meg kell adózni, így csak 180 lejt kapnak kézbe. Ez a pótlék elsősorban a kisegítő személyzetnek, ápolóknak, irodai alkalmazottaknak, gyógyszerészeknek, laborban dolgozóknak és pszichológusoknak jelentett segítséget, akik nem kaptak béremelést.

Leonard Bărăscu, a Sanitas országos elnöke szerint a 114-es kormányhatározat révén gyakorlatilag a 2018. december 31-ei szintre áll be minden: azok az egészségügyi dolgozók, akik arra számítottak, hogy idéntől valamennyire rendeződik a sorsuk, nem kapnak semmit, azok egy része pedig, akik tavaly béremelésben részesültek, veszteni fog a pénzéből. A szakszervezet ezért sürgősen a tárgyalóasztalhoz hívja a kormányfőt, az egészségügyi minisztert és a pénzügyminisztert, ha pedig február 15-ig nem vezetnek eredményre a tárgyalások, akkor a tavaly elmaradt juttatásaik ügyében beperelik a minisztériumot, az elkövetkező időszakban pedig a sztrájktól sem riadnak vissza.

Több száz lejes csökkenés

Arra, hogy a bérpótlék nem haladhatja meg a fizetésalap 30 százalékát, és hogy ez hogyan módosítja az alkalmazottak fizetését, a másik hazai egészségügyi érdekvédelem, az Egészségügyi Szolidaritás Föderációja (FSSR) a Tulcea Megyei Sürgősségi Kórház sürgősségi osztályának egyik dolgozója által kapott decemberi és januári bérelszámolást hozza fel példaként. Itt ugyanis egy posztlíceumi tanulmányokkal, 5-ös fokozattal rendelkező egészségügyi asszisztens 765 lejjel vihetett haza kevesebbet januárban a tavalyi béréhez képest. Míg 2018 szeptemberében nettó 6120 lejt keresett, addig januárban ugyanolyan munkakörülmények és ugyanannyi ledolgozott órát követően csak 5355 lejt kapott. Szeptemberben a műszakpótlék 15 százalékot tett ki, a munkakörülményekért felszámolt pótlék 68 százalékos volt, a hétvégéket pedig 100 százalékosan fizették ki. Januárban ugyan megkapta a 15 százalékos műszakpótlékot, a munkakörülményekért viszont már csak 55 százalékot kapott, míg a hétvégéken ledolgozott órákat csak 25 százalékban fizették ki neki. Míg az asszisztens az ősz folyamán még 886 lejt kapott a szombaton és vasárnap ledolgozott órákért, addig idén már csak 221-et, a munkakörülményekért felszámolt szeptemberi pótlék pedig 3523 lejről 2850 lejre csökkent. A szakszervezet szerint ez azért van, mert pótlékok nem haladhatják meg a fizetésalap 30 százalékát, ebben pedig januárban már az ételpótlék is benne van.