“Nemigen gondoltam volna, hogy valaha én annak fogok utána nézni, hogy mit is jelent a kapilláris nedvesség vagy az, hogy milyen egészségügyi hatásai lehetnek annak, ha emberek sokáig vannak kitéve egy dohos helyiség levegőjének. Márpedig az első segítségkérő telefon és az azt követő megbeszélés után már ott találtam magam a laptop előtt és azon gondolkodtam, hogy miként lehetne két nap alatt segítenem a Hildegárda templomnak” – mesélte Őri-Pákay Franciska annak a történetnek a kezdetét, amely vége még nem érkezett el, de már erőteljes a haladás, hiszen modern technológiát alkalmaznak.

„Négyéves koromban engem a Hildegárdában kereszteltek meg, így nem kellett sokat gondolkodnom azon, hogy segítek-e nekik vagy sem. A szüleim engem arra tanítottak, hogy vannak olyan dolgok az életben, amelyek teljesen maguktól értődőek, például az, hogy az úgynevezett vatikáni valutában fog „fizetni” a munkámért a plébános úr, s a gyorsaságuknak köszönhetően sikerült a lehetetlennek tűnő határidőig véghezvinni a csodát: leadtuk a pályázatot” – magyarázta a pályázatíró, hogyan sikerült a magyarországi Bethlen Gábor Alap Egyházi épített örökség védelme és egyéb beruházások támogatása kiírására jelentkezni még 2020 végén. 

„Hosszan kellett várakozni, aztán egyszer csak megérkezett az értesítés. Csalódottak voltunk, mert első körben azt mondták a kiírók, hogy bár támogatásra érdemes a pályázatunk, de forráshiány miatt nem került be a támogatottak közé, de azután - Istennek legyen hála - jött az örömhír, hogy mégis kapunk pénzt, nem is akármennyit, csaknem 15 millió forintot, ami átszámolva körülbelül 40 ezer euró, s bár nem tűnik annyira soknak, főleg, ha azt vesszük figyelembe, hogy mekkora épületről van szó, de nekünk a mindent jelentette” – emlékszik vissza Szolomayer Sándor plébános. 

Műemléképület

A Szatmárnémetiben található Szent János Apostol és Evangélista Plébánia nagy múltra tekint vissza, építésének ötlete Hám János püspöktől származik, de végül csak 1906-ban avatták fel. Több mint száz éve nyújt szellemi táplálékot, lelki menedéket és a mellette működő Szent Rita Egyesületen keresztül pedig több mint száz gyermeket segítenek napi szinten. A plébániához közel 4000 személy tartozik, akik csaknem egyharmada gyermek. A templom kiemelt műemlékvédelmi épület, Romániában a legmagasabb besorolásúak közé tartozik. Ez azt is jelenti, hogy nagyon nagy összegbe kerül és csak bizonyos körülmények között engedélyezett bármilyen állagmegőrzési- vagy restaurálási munkálat. S bár a templom külsejét 1988-ban, belülről pedig 1998-ban renoválták, továbbra is szükségük van többféle beavatkozásra is.

Ezek közül saját forrásból a régi kerítést nemrégiben sikerült felújítaniuk, ám ennél is sürgetőbb kérdés a falak salétrommentesítése volt, amely megoldaná a penészesedés és az állandóan hulló vakolat kérdését. Ez ugye minden régi épületre jellemző és igencsak problematikus a megszüntetése, ha egyáltalán lehetséges. „Egy új technológiát szerettünk volna bevetni, amelyet Svájcban dolgoztak ki és tudomásunk szerint már több műemléképület és templom vizesedését sikerült ezzel meggátolni. A módszer lényege a gyorsaságban is rejlik, hiszen körülbelül egy év alatt megoldható a falak kiszárítása és meggátolja a további nedvesedést is, tehát hosszútávú megoldás, s előttünk senki sem használta Szatmáron” – részletezte a választott technikát a plébános, majd hozzátette, hogy eddig lambéria takarta a vakolat nélküli falrészeket, de ez csak látszatmegoldás. 

A nedves falak okozta penész nem elsősorban esztétikai, inkább egészségügyi vonatkozásai miatt igényelnek beavatkozást, éppen ezért fontos nem csak az idősebbek, de a gyermekek miatt is a probléma mihamarabbi orvoslása. Ez a technika teremti meg a lehetőséget arra, hogy egészségügyi szempontból biztonságosabbá lehessen tenni a templomot, amelynek bár Szent János Apostol és Evangélista Plébánia a hivatalos neve, de mindenki Hildegárdaként ismeri. 

Hatásos módszer

Jártunk azokban a helyiségekben, ahol üzembe helyzeték a készülékeket, s össze sem lehet hasonlítani a két látogatás között eltelt fél évben történt változást: nyoma sem maradt a dohos szagnak, nem facsarta az orrunkat a minden mással összetéveszthetetlen salétromos „illat”, szinte tiszta volt a levegő, de a gépek a helyükön maradnak, a szakemberek bizonyos időközönként ellenőrzik. A gyakorlat azt mutatja, hogy egy és három év közötti időtartam szükséges ahhoz, hogy a falak kiszáradjanak, de ez nagyban függ attól is, hogy mennyire voltak előtte nedvesek a falak.

„A telepített rendszer lehetővé teszi, hogy megállítsuk a kapilláris úton emelkedő nedvesség áramlását, amely miatt a talajjal érintkező falak nedvesednek. Egy természetes fizikai elvet hasznosítva megszakítja a nedvesség felfelé áramlását a falakban, megszüntetve a kapilláris felszívódás igazi okát: a vízmolekulák folyamatos áramlása, amely a vonzás elve miatt a talajjal érintkező falakon lentről felfelé történik. A gravitációs erővel dacolva akár 2 méter magasságot is elérhet. Ez a fő oka a falakon jelentkező penész, rossz szagok és sókivirágzás jelenségének” – tudtuk meg  szatmári származású Varga Pál Petri Zsolttól, a Biodry hazai képviselőjétől, aki azt is elmondta, hogy számukra nagyon fontos az épített örökség és annak védelme, így kiemelten örült annak, hogy éppen a szülővárosából kérték a segítségét, s a Biodry készüléket felszerelve, megkezdődhetett a falak vízmentesítése. „Ezzel a módszerrel végre tudunk a régi, impozáns épületeken segíteni, s azóta már nem csak a Hildegárdában, de az egykori Pannónia Szálló épületében is dolgoznak ezek a készülékek” – tette hozzá a Biodry szakembere. 

„A Hildegárda templomnál elért eredmény egy kisebb, de Szatmárnémeti fontos közösségét segíti, így azt gondolom, hogy hálásak lehetünk azért, hogy nem csak a szakemberek, de a Magyar Kormány is mellénk állt a Bethlen Gábor Alapon keresztül. S ez még csak az első volt a csodák sorában, hiszen mi azokat is az imáinkba foglaljuk, akik a kivitelezési, javítási munkákat végzik és határtalan türelemmel várnak arra, hogy ki tudjuk egyenlíteni a számlákat” – összegezte Szolomayer Sándor plébános. SZFÚ