A válaszadók 26,7 százaléka azt állítja, nincs felkészülve a vörös, illetve a sárga forgatókönyv szerinti oktatásra, míg a tanintézmények 73,3 százaléka nincs felkészülve arra az esetre, ha koronavírus-fertőzés üti fel a fejét az intézményben, derül ki a Spiru Haret Tanügyi Szakszervezeti Tömb által készített felmérésből, mely arra is rávilágít, hogy a tanügyi alkalmazottak akár 1000 lejt is költöttek a szükséges didaktikai eszközök beszerzésére a tanév kezdete óta. A felmérésben részt vevő pedagógusok 83,2 százaléka, akik a zöld forgatókönyv szerint működő oktatási intézményekben oktatnak, azt válaszolták, hogy kaptak maszkokat és egyéb higiéniai eszközöket a tanintézményektől. Ennek ellenére nagyon sok olyan tanintézmény van, amely nem biztosítja a szükséges védőeszközöket, annak ellenére, hogy a munkatörvénykönyv előírja azt. A felmérésben választ adó pedagógusok elmondták, hogy a rendszer hiányosságainak pótlására saját költségvetésből vásároltak elengedhetetlen eszközöket, pl. krétát, markereket, újabban laptopokat és táblagépeket az oktatási folyamat zavartalan biztosítása érdekében. Ennek kapcsán a válaszadók 30 százaléka 1000 lej fölötti összeget, 16 százaléka 500 és 1000 lej közötti összeget, 24 százaléka pedig 100 és 500 lej közötti összeget fordított saját költségvetésből oktatási anyagokra. Azok, akik több pénzt költöttek, laptopokat, táblagépeket, oktatási szoftvereket, nyomtatókat vásároltak. Annak ellenére, hogy az érvényben levő törvény előírja a pedagógusok folyamatos képzését, a legtöbben arra panaszkodtak, hogy az online oktatást elősegítő kurzusok költségeit saját zsebből fizették. 

A Spiru Haret Tanügyi Szakszervezeti Tömb felméréséből ugyanakkor kiderül, hogy a pedagógusok 60,2 százaléka előnyben részesíti a saját technikai eszközei használatát az online vagy a hibrid oktatás során. A pedagógusok 57,9 százaléka a Google Classroom, míg 17,2 százaléka a Zoom, 7,8 százaléka pedig a Microsoft Teams platformot használja az online vagy hibrid oktatás során. A pedagógusok 70 százaléka szerint nem volt gond a hibrid oktatás során, és a felmerülő problémák jelentős része a diákok által használt eszközök miatt alakult ki, elsősorban a lassú internetkapcsolat okozott problémát. Egy másik gond, hogy a diákok nem a saját számítógépükről dolgoznak, hanem a szülőkéről, akik az online órák idején dolgozni vannak.

Sógor Beáta