Az őszi napéjegyenlőség akkor következik be, amikor a Nap csillagászati hosszúsága eléri a 180°-ot. Ez a pillanat jelzi az ősz kezdetét az északi féltekén, amikor a nappal (a Nap által megvilágított időszak) a földrajzi szélességtől függetlenül egyenlővé válik az éjszakával. A déli féltekén ekkor a tavaszi napéjegyenlőség zajlik, a tavasz érkezését jelezve.

Hazánk földrajzi szélességein ezekben a napokban a Nap deleléskor átlagosan 45°-os magasságban áll, ami a zenit és a látóhatár közötti szögtávolság fele. Ez a csillagászati jelenség azt a pillanatot jelenti, amikor a Nap látszólagos éves mozgásában áthalad az ekliptika és az égi egyenlítő metszéspontján – olvasható az astro-urseanu.ro oldalán.

A jelenség nem minden évben ugyanazon a napon következik be, mivel a naptári év nem azonos a tropikus évvel. A Gergely-naptár 1582-es bevezetése óta az őszi napéjegyenlőség szeptember 21-én, 22-én, 23-án vagy 24-én fordult elő, leggyakrabban azonban 22-én vagy 23-án. 

Az őszi napéjegyenlőséget követően a nappalok (a 24 órás ciklusban a Nap által megvilágított időszak) egyre rövidebbek, az éjszakák pedig egyre hosszabbak lesznek egészen a téli napfordulóig, amely 2025. december 21-én lesz.

Hírszerkesztő