A második világháborúban és 1945 márciusa után meghurcoltak gyermekei és/vagy unokái nem jogosultak a havi nyugdíj-kiegészítésre, az ezt szabályozó 118/1990-es törvény nem változott!

Az elmúlt hetekben sokan keresték meg a Szociális Kifizetések és Ellenőrzések Országos Ügynökségének szatmári igazgatóságát (AJPS) és nyújtottak be kárpótlási igényt a deportáltak, hadifoglyok, elesettek és politikai üldözöttek első- és másodfokú hozzátartozóiként (azaz gyermekeiként és unokáiként). Az ügynökség viszont ezen igénylőket kénytelen volt elutasítani, ugyanis a 118/1990-es, nyugdíjakhoz köthető törvény nem változott — továbbra is csak a házastárs jogosult a nyugdíj-kiegészítő összegre, de csak abban az esetben, ha nem házasodott újra. A félreértésre valószínűleg Johann Leitner, a Német Demokrata Fórum Szatmár megyei elnökének korábbi nyilatkozata adott okot. Leitner ugyanis azt mondta: törvénytervezetet dolgoznak ki az 1944. augusztus 23. után a Szovjetunióba kényszermunkára elhurcolt hadifoglyok, elesettek és politikai üldözöttek (azaz a 118/1990-es törvény kedvezményezetteinek) gyerekeinek a kárpótlására. A lehetséges kárpótlás egyelőre adatgyűjtési szakaszban van és a szükséges igazoló iratokat felsorolva Leitner arra kérte az érintetteket, hogy az adatgyűjtés céljából igényüket nyújtsák be vagy a Sváb házban szerda délelőttönként vagy a sváb települések polgármesteri hivatalaiban.

„Összekeverték a szezont a fazonnal és összemosták a két törvényt (a 118/1990-est és a 221/2009-est), ezért gondolhatták azt egyesek, hogy a 118/1990-es törvényre hivatkozva, első- és másodfokú rokonként igényelhetnek kárpótlást — pedig erről szó nincs” — magyarázta megkereséssünkre a Szociális Kifizetések és Ellenőrzések Országos Ügynökségének szatmári igazgatóságát vezető Bartos Bertalan. „A 118-as törvény alkalmazása már huszonhat éve mondhatni olajozottan működik, és állandó havi jövedelemkiegészítést (nyugdíj-kiegészítést) biztosít azoknak a személyeknek, valamint feleségüknek/férjüknek, akiket 1944 augusztus 23-át követően külföldre deportáltak, illetve politikai okokból üldözött az 1945. március 6-ával berendezkedő diktatúra. Ebbe a kategóriába sorolandó minden olyan személy, akit politikai okokból szabadságvesztésre ítéltek, vagy ítélet nélkül szabadságától megfosztottak, pszichiátriai kényszerkezelésben részesítettek, kényszerlakhelyre hurcoltak vagy rendeltek. Ismétlem: ez az összeg nem kárpótlás, hanem állandó havi jövedelemkiegészítés, melynek összegét az AJPS bizottsága állapította meg és a nyugdíjosztály fizeti az érintetteknek, valamint azok házastársainak, amennyiben nem léptek újra frigyre” — nyomatékosított Bartos.

A második, a 221/2009-es törvény a második világháború idején meghurcoltak első- és másodfokú rokonainak — azaz gyermekeinek és/vagy unokáinak — egyszeri eseti kárpótlására vonatkozik, ezt az igénylést azonban a törvényszéken kell majd benyújtani és ott ítélik meg, hogy az érintett gyermek és/vagy unoka jogosult-e vagy sem. „Alkotmányos aggályok merültek fel a 221/2009-es törvény bizonyos cikkelyeivel kapcsolatban és pillanatnyilag fel van függesztve a kárpótlási folyamat” — magyarázta Bartos.

Szabó Kinga Mária