Készített egy felmérést az Országos Statisztikai Intézet (INS), amelyikből az derül ki, hogy március közepén, a szükségállapot bevezetésekor a cégek még nem gondolták úgy, hogy a megszorítások nagyban fogják befolyásolni a gazdasági viszonyokat az országban és Európában. Ehhez képest április elején már sokkal rosszabb volt a hangulat az üzleti szféra szereplői között, 13 százalékról 6,5 százalékra csökkent azon cégvezetők aránya, akik szerint nem fog 25 százalék alá csökkenni az üzleti forgalmuk.

A járványhelyzet utáni állapotokra vonatkozó bizonytalanság is nagyobb volt már április elején, mint március végén, több mint tíz százalékkal nőtt azoknak a cégvezetőknek az aránya, akik nem tudták megbecsülni, milyen körülmények várnak rájuk újrakezdéskor. Március végén a cégvezetők ötven százaléka látta bizonytalannak a jövőt, április elején már hatvankettő. Márciushoz képest áprilisban nőtt azoknak a cégeknek a száma is, amelyeknek vezetői a bezárástól tartanak, a növekedés négyszázalékos.

A felmérés eredményei szerint a turizmus után a legnagyobb kárt szenvedett két ágazat a szállítási — ebből is elsősorban a személyszállítók kaptak végzetes csapást — és a raktározási, az ilyen tevékenységekben érdekelt cégeknek már a negyven százaléka volt a bizonytalan státusban a szükségállapot utáni üzleti forgalmat illetően.

Az építőipari szereplők is sokkal pesszimistábbak voltak áprilisban márciushoz képest, több mint tíz százalékkal nőtt azoknak a száma, akik nem tudták megbecsülni, milyen szinten fogja érni őket az újrakezdés. Esetükben a közvetlen hatáson kívül van egy közvetett hatás is, az ingatlanberuházók bizonytalanságát tovább növeli, hogy nem tudják, mire számítsanak a beszállítókkal kapcsolatban, azokat mennyire fogja megviselni a vírushelyzet miatti leállás. Egy másik pesszimizmust serkentő tényező az építőipari szereplők esetében az, hogy mekkora lesz az igény és a vásárlóerő.

Siralmas helyzetben várják az újrakezdés lehetőségét a kiskereskedelmi cégek, amelyeknek a bevétele akkor is óriásit zuhant, ha a bezárási kötelezettség nem vonatkozott rájuk, hiszen nyitva tartás esetén sem volt forgalmuk, mert vevőik a kijárási tilalom miatt otthon maradtak.

Az INS-nek válaszoló kiskereskedések forgalmuk ötven százalékát veszítették el a vírushelyzet miatti megszorítások következtében, áprilisra az ágazat cégeinek negyedét veszélyezteti a bezárás. Ha a fentiek nem, akkor turizmus sem maradhat ki az egyre inkább romló kilátások elé néző ágazatok közül, itt a cégeknek már több mint a 95 százaléka látta úgy áprilisban, hogy több mint negyedével esik vissza a forgalma a járványhelyzet miatt, vagy arra kényszerül, hogy felhagyjon tevékenységével.

Princz Csaba