És most tessék, itt van: tényleg rosszabb a helyzet, mint tavaly volt, a járvány és az ezzel szemben rosszkor és rosszul meghozott hatósági intézkedések — amiket tetézett az emberek makacs ellenkezése és hitetlensége — elszegényítették a népet. Óriásit drágult az energia, és mindegy, hogy azért, mert hirtelen kellett pótolni a tartalékokat, és megnőtt a kereslet, vagy mert drágult az EU-féle szén-dioxid-kvóta, amit ki kell fizetni, mert rosszul áll környezetbarát energia-előállításban az ország, vagy mert EU-konformmá liberalizálták a piacot. Drágult. Nagyon. És kedden már meg is drágult a kenyér, amit venni szoktam, 6,2 lej helyett 7,5 lej kilója. A 6 lej 20 banis ár is nem régen történt emelés után annyi, mert ha jól emlékszem, 2019 végén még öt lejbe került kilója ugyanannak a kenyérnek. A mostani emelés oka elsősorban az, hogy drágult a gáz és drágult a villany. Rekordmennyiségű búzatermés volt az országban, mégsem olcsóbb a liszt sem (sőt, drágább az is), mert drágult a motorina, drágult a járműfenntartás. Csak az a baj, hogy abban az évben is drágult a kenyér, amikor csak tíz százalékkal ment fel az áram ára, és most, amikor már tényleg hatással van az előállítási költségekre az energiaár, senki nem hisz a termelőknek, kereskedőknek, gazda-érdekképviseleteknek. Jövőre, februári kifizetéssel nettó 130 lejjel emelkedni fog a minimálbér, bele sem merek gondolni, ezt hány ágazat használja majd ki egy újabb drágítás indoklására. Mert biztos, hogy a minimálbér-emelés megint áremelésekhez fog vezetni, ha nem azért, mert nőttek a cégek bérköltségei, akkor azért, mert ha emelik a fizetéseket, nő a fizetőképesség. És miért is ne legyen ez a kis plusz pénz inkább a pékségnek, vagy a mészárszéknek a számláján, mintsem a munkásnak a zsebében?! A minimálbér-emelés mindig jó indok, mert mintha az emberek is jobban viselnék, ha ilyenkor drágul meg valami. 2010-ben bruttó 600 lej volt a minimálbér a mostani bruttó 2300 helyett. Ha az állam nem szorgalmazná évente/kétévente kötelező érvényűen emelni ezt, hanem a „piacra bízná”, mint ahogy azt a vállalkozói szféra kérni szokta, még mindig ennél az összegnél tartanánk, miközben az árak szabadon nyargalásznának, mert ezt diktálja a piac.

Az idei év rosszabb, mint a tavalyi volt. Ez nem csak mai érvényű kijelentés, van egy ilyen latin közmondás is, ami kétezer év távlatából sajnos gunyorosan ránk-ránk köszön manapság is. És merem állítani, hogy jövőre annak is rosszabb éve lesz, mint amilyen az idei, aki most még nem annyira érzi a járvány okozta nehézségeket. Ha az embereknek nincs pénzük, kevesebbet vásárolnak, és abból is csak az olcsót. Ha kevesebbre van szükség valamiből, kevesebb emberre is van szükség előállítani azt, úgyhogy a pénztelenség be fog gyűrűzni 2022-ben olyan ágazatokba is, amelyek egyelőre köszönik, jól vannak.

Princz Csaba