Február elsejétől forgalmuk után háromszázalékos átalányadót fizetnek a romániai kis cégek. Hét hónap telt el, mire kiderült, hogy nem valósultak meg a pénzügyminisztériumi számítások.

Az elmúlt hét hónap tapasztalatai azt mutatják, nem váltotta valóra a román pénzügyminisztérium reményeit a cég forgalma után számolt háromszázalékos átalányadó intézménye, hívta fel szerkesztőségünk figyelmét a jelenséget szakmai okokból is figyelő szatmárnémeti Velcont könyvelési cég. Az évi hatvanötezer eurónál kisebb éves forgalmat produkáló kisvállalkozások számára kötelezően befizetendő adótól nemcsak az államkincstári bevételek növekedését várta a kormány, de a feketegazdaság „kivilágosodását” is, azonban a veszteséget és a nyereséget termelő cégeket egyaránt sújtó adó több kárt okozott, mint amennyi hasznot hozott. Idén 457 millió lejes többletbevételre számított a háromszázalékos átalányadó révén a pénzügyminisztérium, ám a bevezetése óta eltelt hat hónap adatai alapján közel sem látszik megvalósulni ez az elvárás. És nemhogy az államkincstárt nem töltötte fel eléggé, de összezavarta a piaci állapotokat is, mutatott rá Iulian Palas, a Velcont Kft. vezérigazgatója, a kis cégek fizetésképtelensége 2010 első felében mért 78 százalékról 85 százalékra ugrott az idei év első felének végére. Úgy tudjuk, árulta el Palas, Maria Grapini a kis- és középvállalkozásokat felügyelő minisztérium vezetője fontolgatja, hogy jövő évtől felére csökkentse ezt az adónemet, mégpedig abból a meggondolásból, hogy ne csak adóbevételei legyenek az országnak, de esélyük legyen a kisvállalkozásoknak is fejlődniük, hiszen ez nemcsak a vállalkozók, de a kormány érdeke is.

Nem vált be a 3%-os átalányadó

Három okát is fel tudja sorolni a lapunk által megkeresett szatmárnémeti Velcont vezérigazgatója annak, hogy miért bizonyult teljes csődnek az átalányadó. Mint az évi hatvanötezer eurónál kisebb forgalmat bonyolító cégek vezetői számára köztudott, a bevétel három százalékát február elseje óta be kell fizetniük, függetlenül attól, hogy mekkora árréssel dolgoznak, és függetlenül attól, hogy nyereséges-e a cég, vagy új cégről van szó, és egyelőre veszteséges. Minden induló cég legalább működésének első évében veszteséges, magyarázza Iulian Palas, elsősorban azért, mert a beruházott összeget is ki kell termelnie. Az átalányadó bevezetésével már nem létezik a költség fogalma, adózási szempontból nem számítanak a költségek, így még a veszteség is adóköteles. Másik hátránya a rendelkezésnek, hogy a háromszázalékos átalányadó többrendbeli adózást is jelent. A polcra kerülésig több cégen is „átmenő” árucikk ára annyiszor terhelődik ezzel a három százalékkal, ahányszor gazdát cserél, ennek következtében ellehetetlenül a piacképesség. Harmadsorban pedig egy Románia által is elfogadott uniós rendelkezés tiltja, hogy a hozzáadott értékadó (TVA) mellett egyéb adóval is sújtsák a gyártókat és forgalmazókat. Ráadásul az TVA-val ellentétben az uniós közösségen belüli adásvétel esetén az átalányadó nem leírható, így nehezíti a tagállamok közötti áruforgalmat, ami az egyik legalapvetőbb uniós szabálynak mond ellent. Az adó háromszázalékosról másfél százalékosra csökkentésének terve mellett Maria Grapini, a kisvállalkozásokért is felelős minisztérium vezetője a tevékenységi kör alapján történő, eltérő adózás bevezetését tervezi, ami azt jelentené, hogy annak függvényében fizet több vagy kevesebb adót egy cég, hogy milyen hatékonyságú területen végzi tevékenységét.

Princz Csaba