A Szatmárnémetiben tartott romológiaképzés célja a cigánysággal szembeni előítéletek megszüntetése. Erre két út adódik a cigányság számára, az egyik a saját közösségen belüli magatartást és hierarchiát, a másik a gádzsókkal szembeni viselkedést befolyásolja.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Partiumi Oktatási és Módszertani Központja pályázat útján elnyert anyagi támogatással — Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériuma – Külhoni Magyarok Osztálya, Balassi Intézet —, a Szatmár megyei tagszervezettel együttműködve évközi továbbképző programot rendezett Szatmárnémetiben tanároknak, tanítóknak és óvodapedagógusoknak. A képzést Végh Balázs Béla irányította. Előadásában elmondta, hogy amikor 2000 és 2018 között a BBTE-n dolgozott, megadatott a lehetőség, hogy tantárgyként bevezessék a kulturális antropológiát. Ennek keretében lehetősége nyílt arra, hogy a cigány hagyományokat és kultúrát is tanulmányozza a hallgatókkal. Az elméleti előadások mellett a gyakorlati szemináriumokon is a cigány kultúrával foglalkoztak. A hallgatók tanulmányozták a cigány közösségeket, feladatokat kaptak, ismerkedtek a témával abból az elgondolásból, hogy ha majd pedagógusi pályafutásuk során találkoznak a cigány gyerekekkel, kell tudniuk valamit a viselkedésükről, a gondolkodásmódjukról. Meg kell ismerni ennek az etnikumnak a szokásait, vallását, viselkedését ahhoz, hogy együtt tudjanak működni velük.

Végh Balázs Béla kiemelte, hogy a harmadévesek közül egyre többen választották vizsgadolgozati témának a cigány kultúrát. Rájöttek arra, hogy ma egyre égetőbb kérdés a romológia megismerése, mert nagyon sok iskolában egyre több a cigány gyerek, sok iskolában a tanulók közel fele roma nemzetiségű. A pedagógusok többsége nem tud bánni a roma gyerekekkel, mert nincs kellő ismerete a cigány közösségekről. A pedagógusok nem tudnak részt venni az integrálásukban, a felzárkóztatásukban, mert a saját kultúrájukkal akarják megismertetni őket ahelyett, hogy a roma kultúrában nevelnék őket. A pedagógusok nem tudnak olvasni ennek a kultúrának a gesztusaiból, nem tudják értelmezni a gyerekek reakcióit. Ami esetleg rosszaságnak és neveletlenségnek tűnik, az abban a kultúrában természetes dolog. Nem a cigány gyerekeket kell mindenáron megváltoztatni, saját képünkre formálni, hanem nekünk is alkalmazkodnunk kell az ő viselkedésükhöz, gondolkodásukhoz, kultúrájukhoz. A cigány kultúra befogadó kultúra, akárcsak a magyar. Azt fogadja be, aki elismeri és megszereti. A cigány családokkal a pedagógus a gyerekeken keresztül találkozik. Meg kell látogatni őket, szóba kell állni velük, meg kell ismerni az elvárásaikat és elképzeléseiket, be kell tömni az iskola és a cigány közösség közötti árkot. A gyerekek közt nem lehet különbséget tenni amiatt, mert az egyik cigány, a másik magyar. Erről szól a már több éve tartó projekt — emelte ki Végh Balázs Béla. Egyre több pedagógus jelentkezik a romológiaképzésekre, akik válaszokat várnak arra, ami körülöttük történik, azért, hogy könnyebb legyen a munkájuk. Ha kérdések fogalmazódnak meg a pedagógusokban, az már egy jó lépés, a teljes válaszokhoz vezető utat ők maguk kell hogy megtalálják.

A roma családban nevelkedett Magyari Mircea arról mesélt, hogy mi történik a cigány családokban, hogyan élik az ő sajátos életüket. Ahogy változik a magyar, a román, a német kultúra, úgy változik a cigány kultúra is. A hagyományos cigány közösségek felbomlanak, a hagyományos cigány kultúra nem tud már választ adni a ma felmerülő, velük kapcsolatos kérdésekre. Emiatt egy nagy zavarodottság keletkezik, egzisztenciális kérdések merülnek fel, mert a túlélésről szól a világ.

A képzésen részt vevő pedagógusok oklevelet vehettek át.

Elek György