A prefektusi fogadóórán több panaszos is földügyek miatt kért segítséget, többek között két vendégmunkás is, akik elmondták, hogy itthon nem lehet megélni, ezért külföldön maradnak.

Egyelőre végeláthatatlan történetnek tűnik a föld-visszaszolgáltatási folyamat megyénkben, legalábbis a tegnap megszervezett prefektusi fogadóórán ez derült ki, a panaszosok 80 százaléka ilyen ügyben kért útbaigazítást, magyarázatot. A batizi M. Ioan, aki több mint tizenöt éve Olaszországban él és dolgozik, arra szeretett volna magyarázatot kapni, hazánkban miért nem tartják be a törvényeket, az emberi jogokat. A panaszos elmondta, hogy a telekkönyvi kivonata szerint batizi háza és telke 971 négyzetméteren szerepel, miközben a valóságban 45 négyzetméterrel kevesebb, mivel szomszédja mindaddig, amíg ő külföldön tartózkodott, kiszedte a telkeket elválasztó kerítést, és azt az ő kárára arrébb költöztette. Az ügy a nagyváradi ítélőtábla elé került, amely végleges ítéletben határozott arról, hogy a szomszédjának le kell bontania a kerítést, és az eredeti helyére kell költöztetnie. Ezt a határozatot azonban nem tartották be, formai okokra hivatkozva Szatmáron újabb per indult, azonban ezúttal már nem a panaszosnak adtak igazat a bíróságon, azonban a törvényszék végleges ítéletében M. Ioan javára ítélt. „Nekem nem arra a 45 négyzetméter területre van szükségem, hanem arra, hogy tiszteletben tartsák a jogaimat, és betartsák az ítélőtábla határozatát. Ilyen körülmények között én mit mondok majd a gyerekeimnek a romániai törvényekről és azok betartásáról? Amennyit szenvedtünk, pereskedtünk az elmúlt években az igazunkért, belefáradtunk, mi már nem fogunk hazaköltözni” — fakadt ki M. Ioan. A tegnapi fogadóórán elhangzott, hogy amennyiben nem tartották be a bírósági határozatokat, bűnvádi eljárást lehet kezdeményezni az ügyben. Cosmin Dorle, a prefektúra jogtanácsosa elmondta, hogy áttanulmányozzák az ügyet, és amennyiben lehetőségük adódik rá, útbaigazítják a panaszost.

C. Liviu szintén nem mindennapi problémával állt elő: elmondta, hogy gyermekei 2012-ben vásároltak 49,5 hektár földterületet Szamosborhídon, azonban nem minden esetben volt meg a birtoklap, csak a tulajdonjogot igazoló iratokkal rendelkeztek az eladók. Amikor szerették volna bekebelezni a földterületeket, a helyi önkormányzat nem igazán segítette őket, így a mai napig nem tudták tisztázni a jogviszonyokat. C. Liviu több mint húsz évig különböző európai országokban dolgozott, míg végül Spanyolországban telepedtek le gyermekeivel, és ott dolgoztak. Aztán úgy döntöttek, hogy hazaköltöznek, s itt vállalkozásba kezdenek, ezért vásárolták a földterületet is. „Tudják, mit mondtak a gyermekeim két év után? Apa, te maradj Romániában, mi visszamegyünk Spanyolországba, mert itthon nem lehet boldogulni, itt csak adók, illetékek vannak, de becsületes munkából itt nem lehet megélni” — mondta C. Liviu. Dorle neki is azt javasolta, hogy fogalmazza meg panaszát írásban, amelyet aztán kivizsgálnak.