Egészség

Romániában a legrosszabb gyereknek lenni

2013.04.11 - 17:19

Az UNICEF 2013-as kutatási jelentése szerint a fejlett országokban 2000 óta mindenhol javult a gyermekek helyzete, ám az is megállapítható, hogy a gyermekek jóléte nem csak az adott ország gazdasági teljesítőképességétől függ.

 

A nemzetközi szervezet 2007 óta minden évben készített eddig hasonló kutatást, de amíg eddig csak a gyerekszegénységre koncentráltak, most a vizsgált területeket kibővítve az volt a téma, hogy mennyire élnek jól, és mennyire vannak jól ezekben az országokban a gyerek. A szegénységre, az egészségre, az oktatásra, az erőszakra és a környezetre vonatkozó adatok vizsgálata mellett a gyerekeket is megkérdezték arról, hogy érzik magukat a bőrükben.

A kutatás során azt is megállapították, hogy a valamennyi vizsgált területen az élmezőnyben lévő nyugat-európai országokhoz az utóbbi években lassan kezdenek felzárkózni a kelet- és közép-európai országok is. Ezen államok közül Szlovénia és Csehország mutatta fel a legjobb eredményeket, főként anyagi, oktatási és egészségügyi területen. A kutatás megállapította, hogy olyan területeken jól teljesít az ország, amelyek kiterjedt állami intézményrendszert igényelnek, így megfelelő a beiskolázottság, a védőoltások beadása és alacsony a szegénységi szakadék. A koraszülöttek aránya csak Görögországban nagyobb, ami azért is aggasztó, mert ugyanúgy az egészségügyhöz tartozik, mint az ország legjobb eredményeként megjelenő védőoltással való ellátottság.

Az UNICEF is szemléletváltáson megy keresztül, hiszen míg eddig a gyermekszegénységre koncentráltak, most a gyermekek jólétét vették górcső alá. Ennek megfelelően ez a kutatás volt az első, amelyben a korábban is alkalmazott két dimenzió, az anyagi és a környezeti mellé felvettek három másikat is, amelyekről szintén úgy találták, hogy jelentősen befolyásolják a gyermekek életminőségét.

Az objektív mutatók mellett a gyerekek szubjektív véleményét is a kutatás részévé tették. A személyes benyomások alapján is felállítottak egy sorrendet, és a két rangsor között jelentős különbségek is előfordulnak. A legkülönlegesebb Görögország, Spanyolország és Észtország, amelyek az objektív összesítésben rossz eredményeket értek el, a gyerekek véleménye alapján azonban 20, 16, illetve 14 hellyel előbbre kerültek a listán.

 

Románia az utolsó

 

Románia vizsgált országok rangsorában összesítve az utolsó helyet foglalja el. A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy az eredmények rácáfoltak arra az általános vélekedésre, hogy a gazdag országokban a legjobb a gyerekek helyzete. Az nem meglepő, hogy a 29 országból az egyik legalacsonyabb GDP-vel rendelkező Románia végzett az utolsó helyen, az már inkább, hogy az Amerikai Egyesült Államok nem sokkal előzi meg: 26. a sorban. A gyerekek elmondása szerint Romániában Bulgáriához hasonlóan a gyermekek több mint 70 százaléka szenved hiányt bizonyos tárgyakban, szemben Dániával, Finnországgal, Norvégiával, Svédországgal, Izlanddal és Hollandiával, ahol ez az arány mindössze 3 százalék alatt van. Románia a megelőző egészségügyi szolgáltatásokban azonban meglepően jól szerepel és 95 százalékra teljesít, megelőzve ezzel többek között Angliát, Kanadát, Ausztriát és más északi országokat is.

A gyermekhalandóság tekintetében Izland áll az első helyen 11,3 százalékkal, míg Románia itt is sereghajtó, hazánk 37,5 százalékkal az utolsó helyen áll. Az oktatást figyelembe véve Ausztriához, Luxemburghoz és Nagy-Britanniához képest Romániában is 80%-alatt van az iskolába beiratkozott gyermekek száma. Hazánkban 14,8 százalékra tehető az elhízott gyermekek száma, mellyel a középmezőnyben foglalunk helyet. A gyömölcsfogyasztás tekintetében kivételes módon a mezőny első felében vagyunk, hiszen gyermekek 40,6 százaléka fogyaszt rendszeresen gyümölcsöt, a reggelizési szokásokat figyelembe véve azonban lemaradtunk, hiszen mindössze 45,3 százalék reggelizik napi rendszerességgel, 19,6 százalék pedig rendszeresen mozog.

A gyerekek életmódját és a rájuk leselkedő kockázatokat vizsgáló rangsorokban egy biztató adatot lehet csak találni: Románia a mezőny elején végzett a kannabiszfogyasztásban, a statisztika szerint a 11-15 éveseknek csak 6 százaléka használt füvet az előző évben - míg a kanadai gyerekeknek közel harminc százaléka.

Dohányzásban azonban csak a litván, a cseh, osztrák, magyar és a lett gyerek rosszabbak náluk, és az alkohollal is korán megismerkednek: a magyar 11, 13 és 15 évesek 17 százaléka volt már részeg. A tinédzserterhességek terén 30%-unkkal csak az Amerikai Egyesült Államok előz meg bennünket. A román gyerekek 42 százaléka verekszik, 41 százalékuk pedig volt már megverve kortársai által.