Románia orra előtt több mint egy évtizede húzogatják a schengeni-mézesmadzagot —  kezdetben Németország és Franciaország ellenkezése, majd Finnország és Hollandia vétója akadályozta meg az eredetileg 2011 tavaszára tervezett román és bolgár schengeni csatlakozást a két országban tapasztalható korrupcióra hivatkozva.
Az évek során lassan mindegyik tagország el- vagy beismerte, hogy Románia már réges-rég teljesítette a csatlakozási feltételeket, Hollandia azonban továbbra is makacsul ellenáll, s ugyanazt a szlogent ismételgeti évek óta — mint ahogy tette ezt Mark Rutte holland miniszterelnök múlt heti romániai látogatásán is —: Románia akkor csatlakozhat a schengeni övezethez, ha annak valamennyi feltételét teljesíti.
Valószínűleg a már-már szinte megkövesedett holland hozzáállás azonnal és homlokegyenest megváltozna, ha a konstancai kikötő hirtelen eltűnne a színről — vagy csak kis halászbárkák fogadására lenne alkalmas, nem csatlakozna a folyami, illetve a vasúti páneurópai folyosóhoz, s nem lenne jelentős szerepe a Távol-Kelet és Közép-Európa, de Nyugat-Európa egyes részei közötti út lerövidítésében (ami egyben a fuvardíjak alacsonyabb  árát is jelenti), egyszóval nem minősülne komoly vetélytársnak a rotterdami kikötő számára.

A belső határellenőrzés fenntartása diszkriminatív 

A keddi szavazáson a 43 tartózkodás mellett, 547 támogató és 49 elutasító szavazattal elfogadott határozat szerint az EU Tanácsának 2022 végéig meg kell tennie minden szükséges lépést azért, hogy elfogadja Románia és Bulgária felvételét a szabad mozgást biztosító schengeni térségbe. Ez mindkét tagállam számára a személyforgalom ellenőrzésének megszüntetését jelentené a belső határokon 2023 első felétől.
A határozatban az EP megállapítja, hogy a schengeni térség „az Európai Unió egyik legnagyobb vívmánya”, és bírálja a tagállamokat, amiért még nem döntöttek Románia és Bulgária felvételéről, annak ellenére, hogy ez a két ország már hosszú ideje teljesíti a csatlakozás feltételeit.
A belső határellenőrzés fenntartása diszkriminatív, és negatívan hat a mobilis munkavállalók és a polgárok életére; az import, az export és az áruk szabad mozgásának akadályozása az EU egységes piacának is árt - fogalmaz a határozat.

A bővítéshez egyöntetű döntésére van szükség

A kedden elfogadott határozatot az összes romániai EP-képviselő megszavazta. A legtöbb elutasító szavazat, 31, az Identitás és Demokrácia (ID) frakció részéről érkezett, emellett 8 független képviselő, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció 6, az EPP, a Renew, a Zöldek és a Baloldal frakció egy-egy tagja szintén nemmel szavazott. A legtöbben, 21-en, szintén az ID frakció részéről tartózkodtak, a Renew frakcióban öt, az ECR és a Baloldal frakcióban három-három, a Zöldek képviselőcsoportjában pedig egy tartózkodás volt.

Jelenleg Bulgária, Horvátország, Ciprus, Írország és Románia kivételével az EU valamennyi tagállama tagja schengeni övezetnek. Emellett tagja a térségnek Izland, Norvégia, Svájc és Liechtenstein is.

A határozat vitáját az EP október 3-6. közötti strasbourgi ülésszakán tartották. Akkor a képviselők többsége felszólította a tagállamokat, ismerjék már el, hogy Bulgária és Románia megfelel a schengeni kritériumoknak, és a két országot a lehető leghamarabb be kell fogadni a belső határellenőrzések nélküli térségbe.
Az EU Tanácsának cseh elnökségét képviselő Mikulas Bek európai ügyekért felelős miniszter bejelentette, hogy a decemberi csúcstalálkozón egyöntetű döntésre törekszik Románia és Bulgária schengeni övezethez való csatlakozásával kapcsolatban.

Szabó Kinga Mária