A statisztikák szerint a megfigyelt országok 84%-ában tavaly javult a levegő minősége, főleg a koronavírus-fertőzés terjedésének lassítását célzó globális intézkedéseknek köszönhetően. 2020-ban jelentősen javult a levegő minősége 2019-hez képest, olyan városokban mint Peking (-11%), Chicago (-13%), Delhi (-15%), London (-16%), Párizs (-17%) és Szöul (-16%).

A világszerte a megfigyelt 106 országból csak 24 tartotta be az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020-ra kiadott, a PM2,5-szennyezésre (a 2,5 mikrométer alatti részecskeátmérőjű szálló por) vonatkozó éves ajánlásait.

Az európai városok mintegy fele tavaly meghaladta a PM2,5 által okozott éves szennyezés WHO-ajánlását. E tekintetben Délkelet-Európa, elsősorban Bosznia és Hercegovina, Észak-Macedónia és Bulgária volt a csúcson, Románia a 15. helyen van Európa legszennyezettebb országainak rangsorában.

A dokumentum szerint az európai városok krónikusan szennyezettek, 18%-ukban évente ötven vagy annál több olyan nap van, amikor átlépik a WHO által kitűzött határértékeket. Ezenkívül relatív a kormányzatok levegőminőség-jelentése, hisz míg Észak- és Nyugat-Európában a legsűrűbb a levegőminőséget ellenőrző hálózatok száma, ezt 818 városban monitorozzák, addig Kelet- és Dél-Európában csak 616 várost födnek le a hálózatok.

"A romániai városokban a hatóságok nem ellenőrzik megfelelően a PM2,5 helyzetét. Ennek az adathiánynak az eredményeként megjelent több független mérőhálózat, amelyek értékes adatokat tárnak a nyilvánosság elé. Bukarestben a hat hivatalos mérőállomás közül csak egy figyeli a finom port, és az is a város szélén, a Morii-tó partján található, így a rögzített értékek nem igazán relevánsak"- mondja Alin Tănase, a Greenpeace Románia kampánykoordinátora.

A szakjelentés része a világ legszennyezettebb fővárosainak rangsorolása is, amelyben Bukarest az 51. helyet foglalja el. Ezt a listát Delhi (India) vezeti, a legutolsó helyeken Új-Zéland, illetve az északi államok, Svédország és Dánia fővárosai találhatók. AGERPRES