Mint arról már beszámoltunk, hétfőn délelőtt Szatmár megye hat vizsgaközpontjában 1779 diák veselkedett neki a román nyelv- és irodalom írásbeli tételeinek – annak a tantárgynak, amely az anyanyelven, jelen esetben magyarul tanulók számára mindig egy kissé „mumusnak” számít. S valljuk be, talán nem is teljesen alaptalanul, hiszen tud rontani az érettségi átlagán, még a jól tanulónak minősülők esetében is – igaz, vidékünkön valamelyest kevésbé, mint Erdély más régióiban.
Nos, a román írásbeli első két tétele ugyanaz volt a reál és a humán szakosok számára: Gabriel Dimisianu Látogatás Tudor Arghezinél írásának egy részletéből kaptak szövegértési feladatokat; a második tételben a szerzői megjegyzéseinek szerepét kellett elmagyarázniuk George Ciprian A gebés ember színművének részlete alapján; harmadik tételként a reál szakosoknak egy 400 szavas esszében kellett elemezniük egy vizsgált novellát (például Slavici Jószerencse malmát), míg a humán szakosoknak egy adott novella egyik szereplőjének jellemzését kellett vázolniuk.
Jelezni kellett, hogy magyar szakon tanultak
A hírportálunk által megkérdezett érettségizők általánosan úgy fogalmaztak: nem voltak túl nehezek a tételek, könnyűnek találták a szövegeket és optimistán nyilatkoztak a majdani jeggyel kapcsolatban.
Ám még a tételeket legjobb tudása szerint kidolgozó diák is tudni akarta (volna), hol is javítják dolgozatát, Erdélyben vagy valamelyik másik országrészben?
Mint ismeretes, az idén érettségizők az utolsó olyan évfolyam, amely még a román tagozatos diákokkal azonos tanterv alapján tanulták a román nyelv és irodalmat, a vizsgán is azonos tételeket kellett megoldaniuk, és az új, digitális értékelési rendszer minősíti dolgozataikat – a digitalizált rendszerben viszont a beszkennelt dolgozatokat az egész országban szétosztják a javítótanárok között. Ennek kapcsán a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz is fordult bő két héttel ezelőtt, megvizsgálandó, hogy az új digitális értékelési rendszer bevezetése nem-e részesíti hátrányos megkülönböztetésben a kisebbségi tagozaton tanuló diákokat.
„A kisebbségi diákok dolgozatainak olyan megyékben történő javítása, ahol nincs kisebbségi oktatás, illetve ahol a pedagógusok nem rendelkeznek azon szakmai és módszertani kompetenciákkal, amelyek szükségesek egy nem anyanyelvi diák specifikus nyelvi kompetenciáinak az objektív értékelésére, tovább ronthatják a vizsgaeredményeket” – fogalmazott akkor a szakmai szervezet.
Megoldás az elmúlt két hétben nem született – annyi bizonyos, hogy
Órák óta folyamatosan próbáljuk elérni Kallós Zoltán államtitkárt, pár szó erejéig sikerült is, s mint mondta: amint sikerül tisztázni a helyzetet, részletes tájékoztatással jelentkezik.
Szabó Kinga Mária