Három fontos feladatot vázolt fel az RMDSZ számára Nagykároly polgármestere a Szövetség kongresszusán — Kovács Jenő szerint biztosítva lesz az alakulat jövője, amennyiben kellő figyelmet fordítanak a cigányok felzárkóztatására, komolyan veszik a duális oktatást, illetve élő kapcsolatot építenek ki külföldön élő honfitársainkkal. Kifejtette: szakmunkások nélkül nem lesz jövőjük a településeinknek, hisz a hozzáértő dolgozók hiányában nem jönnek a befektetők. Hangsúlyozta: Nagykárolyhoz hasonlóan máshol is komolyan kell venni a duális oktatást, sőt, az egyetemeken is be kell vezetni a duális rendszert. Kovács Jenő szerint komoly tartalékot jelenthetnek közösségünk számára a — javarészt magyarul beszélő, magukat magyarnak valló — romák, javasolva, hogy az RMDSZ fektessen nagy hangsúlyt a cigány integrációra. Úgy vélte, ezt óvodás kortól kell kezdeni, foglalkozni kell a gyerekekkel, uzsonnát, ebédet kell biztosítani számukra, és ha szükséges, érdemes az utaztatásukra is energiát fordítani, mert „különben nem lesz, aki tovább fejlessze ezt az országot”. Kovács Jenő elmondta: érdemes a Szövetségnek példát vennie a (volt) PDL-ről, mely tartja a kapcsolatot a külföldön élőkkel, főként, hogy az erdélyi magyarság körében is „hatalmas méretet öltött a kivándorlás”. Nagykároly polgármestere hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az önkormányzatok, melyek „az RMDSZ alappillérei”, megérdemelnék, hogy nagyobb szerepet kapjanak a Szövetségben, hogy nagyobb befolyást gyakorolhassanak a döntéshozatalban. Azt javasolta ugyanakkor polgármester-kollégáinak, hogy készüljenek a következő EU-s költségvetési periódusra, dolgozzanak ki tanulmányokat és írják a projekteket, különben nem lesz pénzük. Szemléltetésképpen saját példáját hozta fel, kifejtve: Nagykárolyban az elmúlt 7 évben 25 millió euró értékű beruházást eszközölhetett az önkormányzat, melyből 17 milliót európai uniós forrásokból hívtak le különböző pályázatok révén.

Kereskényi Gábor Szatmár megyei parlamenti képviselő kongresszusi hozzászólásában kifejtette: nem elégedett a rendezvény szlogenjével, az „Újratervezés”-sel, hisz a navigációs rendszerek ezt akkor használják, amikor valaki utat téveszt, ez viszont az RMDSZ-re nem érvényes. Úgy vélte, esetleg „szemüvegcseréről” lehet szó, azaz nézőpontváltásról, a megfogalmazott célok jók. Figyelmeztetett: nem szabad hallgatni azokra, akik azt sugallják, hogy nincs már szükség az etnikai képviseletre, mert ezek „hamis próféták”.

„Szatmár szemszögéből alig van egy évünk arra, hogy összekapjuk magunkat és kiköszörüljük azt a hibát, hogy a legutóbbi helyhatósági választásokkor elvesztettünk egy bástyát. A józan ész politikáját kell visszahozzuk, újra elő kell vennünk azokat a terveket, amik az emberek belénk vetett bizalmát megalapozták” — fejtette ki Pataki Csaba szenátor, aki úgy vélte: szükség van a felelősségvállalásra, a személyes felelősségre vonásra, mert e nélkül az „Újratervezés” üres szlogen marad. Hozzátette: a szatmári szervezet az elmúlt 25 évben az itt élő nemzetiségek, főleg a németek javára is sokat tett, mint rámutatott: közösen építettek iskolákat, óvodákat, intézményrendszert. „Eddig főleg mi segítettünk, most viszont az ő vezetőjük van abban a helyzetben, hogy segítsen. Segítsen legalább abban, hogy megőrizzük az eddig elért eredményeinket” — fejtette ki Pataki Csaba, hozzátéve, „van mit törleszteniük” a szatmári sváboknak az RMDSZ irányába.

Babos Krisztina