Még nem nyilvános, de a Versenytanács szerdai megkeresésünkkor nem tagadta, hogy vizsgálatot indítotak az ellen a tíz romániai bank ellen, amelyeknek szerepe van a bankközi kamatláb, a (ROBOR) szintjének megállapításában. Az ügyről hivatalos közlemény nincs, mondta el a testület szóvivője, mert folyamatban lévő vizsgálatról nem nyilatkoznak.

Nem hivatalos forrásból annyit sikerült megtudnunk, hogy a korrekt piaci versenyért és a kereslet – kínálat által kialakult árakért dolgozó Versenytanács gyanúsnak tartja, hogy nem az inflációval arányosan drágultak a hitelek, azok kamata sokkalta nagyobb mértékben nőtt, mint azt a szakemberek indokoltnak tartják. A ROBOR szintjét a Nemzeti Bank (BNR) jelenti be és hirdeti ki, de tíz bank alakítja és a ROBOR-t az az érték határozza meg, amilyen kamaton fut a bankok egymás közötti hitelezése. Ez a lakossági hitelezés árát, azaz a hitelkamatot befolyásolja és a Versenytanács azért akar a bankok körmére nézni, mert január óta a hitelek kamata szinte megháromszorozódott, miközben észszerűség és egészséges piac ezt nem indokolja. A tíz bank neve jogi megfontolásokból nem nyilvános, de az lesz, ha a Versenytanácsi vizsgálódás pozitív, vagy negatív eredménnyel, de befejeződik.

Verseny, vagy összebeszélés?

A Versenytanács fontosnak találta megjegyezni, nem azt vizsgálják, drága-e a hitel, vagy olcsó, hanem azt, hogy egészséges piaci verseny alakította a mára az egekbe szökött ROBOR-t, vagy összebeszéltek a bankok és kihasználták a nehéz időket még több pénzt bezsebelni az adósaiktól.

Komoly ára van!

A BNR statisztikájában jól látható, hogy a hitelkamatok megállapításában legfontosabb szerepet játszó három hónapra szóló bankközi hitel-kamatláb (ROBOR) idén január harmadikán 3,02 százalék volt, november 2-án pedig  már 8,2 százalék. Öt százalék nem tűnik soknak, de a 3 százalékos szintnél 300 lej többletet jelentett a kamatláb szintje a hitelt törlesztő család számára, a 8 százalékos ROBOR viszont már 800 lej pluszt jelent.

Princz Csaba