Ma folytatóik a 2021/2022-es tanév a kéthetes kényszervakációt követően, az azonban oktatási intézményenként változik, hogy jelenléti vagy online oktatásban tanulnak a gyerekek. Az ügyvivő oktatási és az ügyvivő egészségügyi miniszter közös, pénteki határozata értelmében a jelenléti oktatásra vonatkozó döntést minden iskolában az igazgatótanács hozza meg, majd tájékoztatja erről a megyei tanfelügyelőséget. Az igazgatótanács abban az esetben rendelheti el a jelenléti oktatásra való áttérést, ha az iskola teljes személyzetének legalább 60 százaléka be van oltva. A döntést mindig a pénteki adatok figyelembevételével kell meghozni a következő hétre vonatkozóan, a tanfelügyelőség honlapján közzétett és hetente Mfrissített információk alapján.

a tehát jelenléti oktatással folytatódik a tanítás minden olyan iskolában, ahol a személyzet átoltottsága eléri a 60%-ot. Ahol ennél alacsonyabb a személyzet átoltottsága, ott online folytatódik az oktatás hétfőtől. Sorin Cîmpeanu ügyvivő tanügyminiszter már bejelentette, hogy azokban az oktatási intézményekben, ahol egy hét alatt jelentősen megnőtt az oltottsági arány, ellenőrzést végeznek majd, hogy megbizonyosodjanak arról, valós adatokat közöltek-e. Nagyon sok érintettnek nem tetszik, hogy a tanügyi intézmények munkaközösségének átoltottságától tették függővé az oktatási folyamatot, s mind a szakszervezet, mind a diáktanács képviselői reagáltak a döntésre.

A döntés felülvizsgálását követeli a szakszervezet

A tanügyi szakszervezetek szerint az adott település járványügyi helyzete alapján kellene dönteniük a tanintézeteknek arról, hogy milyen formában folytatják az oktatást, nem a személyzet átoltottsága kell hogy legyen a fő szempont, írja az Agerpres. A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség közleményében kéri a kormánytól, hogy vizsgálja felül azt a döntését, miszerint a személyzet átoltottságától teszik függővé a jelenléti oktatást az egyes tanintézetekben. Úgy vélik, ebben a formában fertőzési gócokká válhatnak az iskolák és óvodák. Leszögezik, hogy tudatában vannak a jelenléti oktatás fontosságának, és mindig is támogatták azt, tekintve azonban, hogy a tanulók 70 százaléka és a tanügyi alkalmazottak 34 százaléka nincs beoltva koronavírus ellen, illetve tesztek sincsenek még az iskolákban, elhibázottnak tartják a minisztérium döntését. Ily módon fennáll a kockázata annak, hogy az elmúlt tíz napban jegyzett fokozatos esetszámcsökkenés után ismét aggasztóan nőni kezdjen az új megbetegedések száma — teszik hozzá. A szakszervezetek felróják azt is, hogy még nem szabályozták az iskolai tesztelést, ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a tesztelésnek mindenképpen időszakosnak kell lennie, azaz nem csak akkor kell letesztelni egy tanárt vagy diákot, ha a betegség tüneteit észlelik nála.

Az érdekvédelmi szervezetek ugyanakkor azt sem tartják helyénvalónak, hogy a tanintézeteknek hetente közölniük kell honlapjukon a személyzet átoltottságával kapcsolatos adatokat. Szerintük ez diszkriminatív és visszaélésszerű intézkedés, amely sérti az általános adatvédelmi szabályokat és a munkatörvénykönyv előírásait is. A két szakszervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy sok tanügyi alkalmazott átesett a betegségen, így ezt is figyelembe kellene venni a döntéshozatalkor, mint ahogyan azt is, hogy sokaknak ellenjavallott az oltás betegségeik miatt vagy más okból.

Ha kizárólag a tanszemélyzet átoltottságához kötik a jelenléti oktatást, ez egy, legfeljebb két hétig fog tartani, ezután az új megbetegedések miatt ismét a digitális tanrendre való áttérésre kényszerülnek majd az iskolák. „Az elmúlt időszakban hozott döntések mélyítik a szakadékot oltottak és oltatlanok, szülők és tanulók, illetve a tanügyi alkalmazottak között” — fogalmaznak. A két szakszervezet álláspontja szerint az egyes tanintézetekre kell bízni a döntést az iskolakezdés módjáról, és ennek meghozatalakor az adott település fertőzöttségi mutatóit kellene alapul venni.

Egyéb kritériumokat is vegyenek figyelembe!

A Tanulók Országos Tanácsa szerint a jelenléti oktatás folytatásához szükséges egy átoltottsági küszöb megszabása, de ez még nem elegendő, több kritériumot is figyelembe kellene venni. Ezek közé tartozik a településen mért fertőzöttségi arány, az egészségügyi infrastruktúra állapota, a tesztelési kapacitás, valamint a fizikai távolság betartásának lehetősége. A tanulók érdekvédelmi szervezete kéri, hogy az egészségügyi hatóságok dolgozzanak ki egy algoritmust, amelynek alapján dönthetnek a jelenléti oktatásról. Ez több óvintézkedést is feltételez, ilyen például a tanárok és diákok rendszeres tesztelése, amire még egy ideig nem nyílik lehetőség a noninvazív tesztek beszerzése körüli késlekedés miatt — olvasható az Agerpres hírügynökséghez eljuttatott közleményben. „Az iskolának kiszámíthatóságra, felelősségvállalásra és a valósághoz alkalmazott intézkedésekre van szüksége, nem olyan döntésekre, amelyeket öncélúan hoztak meg” — idézi a közlemény Silviu Morcant, a Tanulók Országos Tanácsának elnökét. S.B.