Putyin „történelmi beszéde” kedd estére volt meghirdetve, ám végül szerda reggelre halasztották, pontosabban ekkor játszották le az előre felvett beszédet — ez a késlekedés komoly pánikot okozott amúgy Oroszországban, olyan hírek kaptak szárnyra, miszerint már kedd éjféltől megtilthatják az összes hadköteles korú (18 – 65 év közötti) férfinak, hogy elhagyja az országot, ezért a határátkelőknél hatalmas sorok alakultak ki, és a repülőjegyeket is pillanatok alatt lefoglalták.

Részleges mozgósítás, a „felszabadított területeken élők biztonságáért”

A részleges mozgósítást szerdán reggel jelentette be végül az orosz elnök, egy nappal azt követően, hogy négy orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai régió a szeptember 23. és 27. közötti időszakra népszavazás megtartását kezdeményezte az Oroszországhoz történő csatlakozásról. Putyin közölte, hogy Oroszország el fogja fogadni a régiók lakosságának döntését, és biztosítani fogja a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaságban, valamint a teljes vagy részleges megszállás alá került Herszon és Zaporizzsja megyében a referendum lebonyolításának biztonságos feltételeit.
Oroszországnak hivatalosan 2 millió tartalékos katonája van, ám hogy a valóságban mennyire tehető a számuk, azt nem lehet tudni.

A Putyin által aláírt, a Kreml honlapján közzétett, szerdától hatályos hadkötelezettség csak a tartalékosokra vonatkozik, akik az ukrajnai háború tapasztalatainak figyelembevételével további kiképzésben részesülnek, és a "különleges hadműveletben" részt vevő szerződéses katonákkal azonos javadalmazásban részesülnek. A bevonulás alóli felmentés az életkor, az egészségi állapot és a szabadságvesztésről szóló bírósági ítélet miatt lehetséges.
A régiók vezetői utasítást kaptak, hogy a mozgósítás során biztosítsák a sorozást. Az egyes régiókra vonatkozó sorkötelezettség időzítését és mértékét a védelmi minisztérium határozza meg.
Putyin bejelentette azt is, hogy a hadiipari komplexum vezetői közvetlenül felelősek a fegyverek és hadfelszerelések gyártásának, valamint kapacitásuknak növeléséért. Azt hangoztatta, hogy a részleges mozgósítás teljes mértékben megfelel az országot fenyegető veszélyeknek. Mint mondta, az intézkedésre Oroszország szuverenitásának és területi integritásának védelme, a nép és "a felszabadított területeken élő emberek biztonságának garantálása érdekében van szükség. Nincs erkölcsi jogunk arra, hogy szeretteinket szétmarcangolásra engedjük át a hóhérnak, és nem tehetjük meg, hogy ne halljuk meg törekvésüket, hogy maguk határozzák meg a jövőjüket" - fogalmazott Putyin.

„Ez nem blöff”

 Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország területi épségének védelme érdekében minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, és "ez nem blöff". Azt állította, hogy a Nyugat szét akarja rombolni Oroszországot és nem engedte, hogy Ukrajna diplomáciai úton rendezze vele a konfliktust, pedig az áprilisi isztambuli tárgyalások alatt készséget mutatott a megegyezésre.
Korábban a Kreml és kormánypárti tisztségviselők többször hangoztatták, hogy Oroszország nem készül mozgósításra. Az orosz tőzsdeindex a bejelentés hatására 9,45 százalékponttal csaknem 2000 pontra esett, miután hétfőn az ukrajnai régiókban megtartandó népszavazásra is negatívan reagált.

„Rossz lépés”, „komolyan kell venni”, „nem a tervek szerint alakul a háború” — reagált a világ 

Mark Rutte holland miniszterelnök szerint Oroszország mozgósítási parancsa és a látszat-népszavazások megrendezésére irányuló törekvése arra utal, hogy a Kremlben pánik uralkodik. „Putyin atomfegyverekről szóló retorikáját már sokszor hallottunk, és hidegen hagy bennünket” – tette hozzá Rutte.
A kínai külügyminisztérium sürgette az ukrajnai konfliktusban érintett valamennyi felet, hogy folytassanak párbeszédet és konzultációt, és találjanak megoldást mindkét fél biztonsági aggályainak kezelésére, Vlagyimir Putyin orosz elnök újabb nukleáris fenyegetései után.
Ben Wallace, brit védelmi miniszter szerint Vlagyimir Putyin szerda reggeli lépései annak beismerését jelentik, hogy ukrajnai terve kudarcot vall. Nyilatkozatában hozzátette: Putyin és védelmi minisztere saját állampolgáraik tízezreit küldte a halálba, rosszul felszerelve és rosszul vezetve. Semmilyen propaganda nem tudja elrejteni azt a tényt, hogy Ukrajna megnyeri ezt a háborút, a nemzetközi közösség egységes, az oroszok pedig globális páriává válnak – fogalmazott. Gillian Keegan, brit külügyminiszter szerint Putyin nyilatkozata a február végén kezdődött ukrajnai háború „aggasztó eszkalációja”. Hozzátette azt is: a fenyegetéseket „komolyan kell venni”, mivel Ukrajna kezd előrenyomulni, és visszavenni a korábban Oroszország által birtokolt területeket. 
Az Egyesült Államok ukrajnai nagykövete is reagált Vlagyimir Putyin orosz elnök ma reggeli bejelentésére. Bridget Brink elmondta: a látszatnépszavazás és a mozgósítás a gyengeség, az orosz kudarc jele. „Az Egyesült Államok soha nem fogja elismerni Oroszország igényét az állítólagosan elcsatolt ukrán területekre, és továbbra is Ukrajna mellett fogunk állni, ameddig csak szükséges – tette hozzá.
Robert Habeck német alkancellár „újabb eszkalációnak” és „rossz lépésnek” nevezte a Vlagyimir Putyin által elrendelt részleges mozgósítást. „A német kormány kiértékeli a lépést, utána megvitatjuk, hogyan reagáljunk erre.” – idézte Robert Habecket a TASZSZ-hírügynökség.
„Oroszország mozgósítása kiszámítható lépés volt, amely rendkívül népszerűtlennek fog bizonyulni a lakosság körében” – mondta Mihail Podoljak, ukrán elnöki tanácsadó. Hozzátette, hogy a lépést támasztja alá, hogy a háború nem Moszkva tervei szerint halad. Podoljak szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök megpróbálja a Nyugatra hárítani a felelősséget a „provokálatlan háború” kirobbantásáért és Oroszország romló gazdasági helyzetéért.

Ciucă aggódik

"Ma van a béke világnapja, de ahelyett, hogy méltó módon ünnepelnénk, aggodalommal kellett tudomásul vennünk az orosz elnök nyilatkozatát a részleges mozgósításról, és az úgynevezett népszavazásokról, amelyeket Donbászban, Herszonban és Zaporizzsjában rendeznek" - mondta a román miniszterelnök (és nem mellesleg tábornok) a szerdai kormányülés elején.
Nicolae Ciucă hangsúlyozta: Románia megőrzi kiegyensúlyozott álláspontját, továbbra is higgadtan, NATO-partnereivel és EU-szövetségeseivel együtt elemzi a helyzet alakulását.

Az ENSZ Közgyűlése 1981-ben döntött a béke világnapjának bevezetéséről, amelyet 2002 óta szeptember 21-én tartanak. Erre a napra az ENSZ az egész világra erőszakmentességet és általános tűzszünetet hirdet. A világnapról a hatvan nemzet gyermekei által adományozott pénzérmékből öntött japán ENSZ-békeharang közelében, az ENSZ-főtitkár beszédével és a békeharang megkondításával emlékeznek meg.

Hírösszefoglaló