Újabb elmarasztaló jelentést adott ki az Európai Bizottság Romániáról; Ressler Ştefan ügyvéd szerint az EU a jogalkotás és a joggyakorlat terén is kettős mércét alkalmaz. Ressler úgy érzi, a kettős mérce egyre inkább érezteti a hatását a politikai közéletben.

Egy úgynevezett ellenőrzési és együttműködési mechanizmust (MCV) léptetett életbe annak idején az Európai Unió Romániával szemben, ami sokkal inkább ellenőrzési, mint együttműködési folyamatként nyilvánult meg az évek során. Kiközölt célja uniós szintről betekintést nyerni egy-egy ország jogrendjébe, és beleszólni a jogalkalmazásba, jogalkotásba, nem kiközölt célja viszont sokkal inkább EU-s gazdasági és politikai érdekből nyomást gyakorolni egy-egy épp kipécézett kormányra. Ressler Ştefan szatmárnémeti ügyvéd szerint az MCV életben tartásával az EU-s érdekek sokkal inkább hatással tudnak lenni a román belpolitikára, tudnak kívülről kritizálni, és mankót adnak olyanoknak, akik belülről akarnak kritizálni, de egyénileg erre nem lennének képesek.

Német és holland ellenpéldák

Az MCV és az általa keltett hullámokat meglovagolók miatt lehet mindenkinek az az érzése, hogy nagyon le vagyunk maradva a belföldi törvények szabályosságát illetően, miközben az uniós jogállamok szuverenitása miatt nincs etalonja annak, hogy melyik országban milyenek kellene hogy legyenek a törvények — így Ressler. Németországban például a bírókat a tisztségben lévő aktuális igazságügy-miniszter nevezi ki, de amikor a román kormány is ezt szerette volna elérni, majdnem meglincselték; Németországban a bíró a karrierjével felel döntéseit illetően, nálunk ezt a törvényt bevezetni közismert, hogy felségsértéssel ért fel tavaly. Hollandiában nincs alkotmánybíróság, miközben onnan érkezik a legtöbb kritika, hogy mennyire alkotmányellenes döntések születnek vagy akarnak születni Romániában, mutatott rá az ügyvéd. Vannak tabutémák, amiket szintén az Európai Bizottság az MCV révén erőltet rá a mindenkori román igazságszolgáltatásra, például minden érintett számára egyértelműen rossz szabályozás van érvényben a Feddhetetlenségi Ügynökségnél (ANI), de senki nem meri a megváltoztatásukat kezdeményezni, mert az EU rossz szemmel nézi, ha valaki ilyen dolgokhoz hozzányúl. Ressler úgy érzi, a kettős mérce egyre inkább érezteti a hatását a romániai politikai közéletben.

Sok a sürgősségi rendelet

A Romániával szemben fennálló igazságügyi kettős mérce létét jól mutatja, hogy Bulgáriával szemben feloldják az MCV-vel szembeni megfeleltetést; ott határozottabb EU-val szembeni politikai fellépéssel meg tudták oldani, míg Románia marad nyomás alatt.

Ressler szerint az rossz, hogy sok módosítást sürgősségi rendeletekkel hozott meg az előző kormány, de ez nem csak a Dăncilă-kabinetre, hanem minden eddigire igaz. Viszont ez nem az igazságügy hibáját mutatja, mert ez nem jogi ügy, hanem ilyenekkel a politikum próbálja meg rövid úton érvényesíteni az akaratát. Azért fordult a sürgősségi kormányrendeletekhez az összes eddigi kormány, mert vagy nem volt meg a szükséges többsége a törvényhozásban, vagy túl hosszú politikai vita előzte volna meg — főleg a mindig kerékkötő ellenzék miatt — a végleges döntést.

Princz Csaba