A 45 év felettiek, különösen a dohányosok, akik zsúfolt városokban élnek, mérgező környezetben dolgoznak, vagy fával fűtenek, évi rendszerességgel fel kellene keressenek egy tüdőgyógyászt. Románia mind a tüdőrák előfordulási, mind a mortalitási arányát illetően az élen jár. A tüdőrák a legagresszívebb az összes rosszindulatú daganattípus közül, és általában későn diagnosztizálják.
A GLOBOCAN – Global Cancer Observatory nemzetközi rákregiszter szerint 2020-ban 12 122 új tüdőrákos esetet diagnosztizáltak Romániában, kilencezret ezek közül a férfiak körében. Szintén ebben az évben 10 779 romániai lakos halálát okozta tüdőrák. Bár a férfiak körében gyakoribb a rosszindulatú tüdődaganat, a GLOBOCAN szerint a hazai nők körében is növekvő tendenciát mutat az előfordulási aránya. A Szatmár Megyei Közegészségügyi Igazgatóság éves összefoglalója szerint tavaly megyénkben 93 új tüdőrákos beteget vettek nyilvántartásba, akik között 24 nő volt. Ezzel a 2020-as év végére 271-re nőtt a tüdődaganattal küzdő szatmáriak száma.
A Román Rákbetegek Egyesülete a napokban a tüdőrákkal kapcsolatban tartott webináriumot, melynek felszólalói között volt prof. dr. Ruxandra Ulmeanu tüdőgyógyász főorvos, dr. Emilian Olteanu patológus főorvos, dr. Maria Puiu orvosgenetikus és Dorica Dan, a Ritka Rákbetegségek Egyesületének elnöke. A résztvevők a romániai tüdőrákos betegek problémáiról beszélgettek, és arról, hogy milyen megoldások állnak rendelkezésre az életminőségük javítására.
Az első és legfontosabb az lenne, hogy korán felismerjék a betegséget — hangsúlyozták a felszólalók. Ha ugyanis a tüdőrákot már a korai stádiumában diagnosztizálják, a betegeknek több kezelési lehetőség áll a rendelkezésükre, ezáltal pedig az életminőségük javításának esélye is nő. A tüdőrák egyéves túlélési esélye eléri a 80 százalékot, ha a betegség kezdeti fázisában felismerik. Sajnos Romániában ez a legtöbb esetben későn történik meg, ezért is olyan alacsony a túlélési esély — közölték.
Dr. Emilia Olteanu, a temesvári Victor Babeş kórház szakembere szerint nagy szükség lenne egy országos szűrőprogramra. Nagy-Britanniában például működik screeningprogram a dohányosok számára, amelynek keretében már a kezdeti szakaszban felismerhetők az elváltozások, a gyors beavatkozásnak köszönhetően pedig kezelhetőbbek és jóval nagyobb eséllyel gyógyíthatók is ezek.
A szakemberek egyetértettek abban, hogy a 45 év feletti lakosságnak évi rendszerességgel részt kellene vennie tüdőrákszűrésen — főként a dohányzóknak, illetve azoknak, akik zsúfolt, szennyezett levegőjű városokban élnek, valamint toxikus munkakörnyezetben dolgoznak.
Románia-szerte még legalább tíz onkológiai diagnosztikai és kezelési központot kellene létrehozni, és biztosítani kellene a betegek hozzáférését a szolgáltatásokhoz, ugyanakkor fontos lenne a kezelés utáni szociális támogatási rendszer kidolgozása úgy a betegségben szenvedők számára, mint azoknak, akiknek a betegsége remisszóban van.
A COVID-19-világjárvány okozta helyzetben a tüdőrák diagnosztizálása még nagyobb késéssel történt — figyelmeztetett dr. Ruxandra Ulmeanu professzor, aki egyben a COVID-19 elleni védőoltás beadatását is szorgalmazta. „A legtöbb beteg nem vizsgáltatta ki magát a félelem miatt, tartottak attól, hogy orvoshoz forduljanak. De szerencsére most azt látom, hogy az emberek kezdenek visszajárni kivizsgálásra, és megértették, hogy orvoshoz kell fordulniuk, ha problémát észlelnek. Azért viszont, hogy az ellátás zökkenőmentes legyen, és a járvány ne korlátozza a hozzáférést, az is fontos, hogy az emberek oltassanak. Ha a lakosság immunizáltatja magát, véget érhet a járvány, és a megszokott módon folyhat a betegek ellátása” — mondta a tüdőgyógyász.

Mit kell tudni a tüdőrákról?

A szakemberek azt is összefoglalták, mik a legfontosabb tudnivalók a tüdőrákról. Az első és legfontosabb, hogy a legnagyobb rizikófaktor a dohányzás. A tüdőrákos betegek háromnegyede a dohányzók közül kerül ki. A legtöbb dohányos szerint normális, ha köhög, ezért nem is mennek orvoshoz hosszú éveken keresztül. Így történhet meg az, hogy a diagnózis idején a tüdőrákos betegek körülbelül háromnegyede olyan előrehaladott és áttétes stádiumban van, amikor már nem lehet gyógyítani a betegséget, hanem csak palliatív kezelést lehet végezni az életminőség javítására.
A tüdőrák egyik első aggasztó tünete a fáradtság, az alacsony terhelési tolerancia, de ezt is sokan az öregedésnek tudják be, így halasztják a szakemberek felkeresését, és csak akkor mennek orvoshoz, ha már valóban nagy a baj. Egyéb aggasztó tünetek: tartós és gyötrő köhögés, akaratlan fogyás, étvágytalanság, mellkasi fájdalom, a beteg már nem tud nyelni, vagy rekedt.