A migránshelyzet miatt tartottak rendkívüli csúcstalálkozót a visegrádi négyek hétfőn Prágában. Az államszövetség idén ünnepli 25 éves fennállását, ezért tortavágás is volt. Azonban komoly témák is napirendre kerülnek a találkozón: a négy közép-európai ország stratégiája a menekültválságban, valamint az unió és Nagy-Britannia kapcsolatainak átértékeléséről szóló javaslat. Orbán Viktor második védvonal létrehozásáról beszélt a találkozó után.

Bohuslav Sobotka cseh, Beata Szydlo lengyel, Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák kormányfő mellett a találkozóra meghívást kapott Gjorge Ivanov macedón államfő és Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök is.

A tanácskozás célja jelzést küldeni a Nyugat-Balkán országainak, hogy számíthatnak a V4-ek segítségére – jelentette ki a cseh miniszterelnök, emlékeztetve, hogy a visegrádiak már most is rendőrökkel segítik a macedón határőrizetet. "Amennyiben Törökország és Görögország nem tud megbirkózni a menekülthullámmal, lehetőség mutatkozik az illegális gazdasági migráció megállítására Macedónia és Bulgária határán" – mondta Sobotka újságíróknak a találkozó előtt. "Ezek az országok a válságban nem maradhatnak magukra, az egész EU-nak segítséget kell nyújtania nekik" – jegyezte meg a cseh kormányfő. A V4-ek ezért a prágai találkozón szeretnék konkrétan is hallani, milyen segítségre lenne szükségük a macedónoknak és a bolgároknak.

Bohuslav Sobotka korábban közölte, amennyiben a februári EU-csúcsig nem fog működni a török-görög határ védelme, a visegrádi országok B-tervvel állnak elő, amely megerősítené Macedónia és Bulgária határainak védelmét. Az EU-vezetők csúcstalálkozójára a V4-ek kormányfői találkozója után három nappal kerül sor.

Németország aggódik

A visegrádi csoport a migrációs válsággal összefüggésben intenzív kommunikációt folytat Szlovéniával, Horvátországgal, Szerbiával és Görögországgal is. A prágai kormányfői találkozó előtt kiszivárgott: Németországot állítólag nyugtalanítja, hogy mi a célja a négy visegrádi ország, valamint Macedónia és Bulgária vezetői hétfői tárgyalásainak.

Robert Fico szlovák miniszterelnök szombaton közölte, hogy Németország a prágai csúcstalálkozóval kapcsolatban tiltakozott a szlovák külügyminisztériumban.

Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter hétfőn Brüsszelben az EU-külügyminiszterek tanácskozása előtt cseh újságíróknak azt mondta, hogy nem lát ebben különösebb problémát. Szerinte alaptalan az a német aggodalom, hogy a V4-ek a B-terv felvetésével valami módon kizárnák Görögországot a schengeni övezetből. "Csehországnak nem érdeke olyan politikát folytatni, amely bárkit is kizárna az együttműködésből. Meggyőződésem, hogy nem lesz nehéz erről Berlint is meggyőzni" – mondta a cseh diplomácia vezetője.

Orbán: szükség van egy második védvonalra

Az Európai Unió eddigi politikája a migrációs válság kezelésében megbukott, a külső schengeni határokat nem sikerült megvédeni, ezért új, második védővonalra van szükség – mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Prágában, a visegrádi országok (V4) kormányfőinek rendkívüli találkozóját követő sajtóértekezleten.

"A mi álláspontunk továbbra is az, hogy a migrációs hullámot ellenőrizni kell, le kell állítani" – közölte a magyar kormányfő. Szerinte azonban Törökország és Európa közötti védvonal nem működik, a migránsáradatot eddig nem sikerült megállítani. "Az elmúlt hónapok arról tanúskodnak, hogy ez nem sikerült, ezért logikailag és a politikai felelősségből következik, hogy egy második védelmi vonalról is eszmét kell cserélnünk". "Magyarország annyit tud tenni, hogy segítséget nyújt mindazoknak, akik hajlandóak bebiztosítani a második védvonal kiépítését Magyarország határaitól délre" – tette hozzá Orbán Viktor.

A kormányfő megjegyezte: az Európa körüli országokban ma a számítások szerint 38,5 millió belső menekült él, és "ez az a tömeg, amely bármikor megindulhat Európa irányában" – jegyezte meg. Ukrajna felől is hatalmas migrációs hullám fenyegeti Európát, de ezt a V4-ek megakadályozzák. "Segítséget ehhez nem kapunk, de megvédjük Európát ennek a népmozgásnak a terhétől" – mondta Orbán Viktor.

Nagy-Britannia és az EU

A prágai V4-csúcstalálkozó másik fontos témája az unió és Nagy-Britannia kapcsolatainak átértékeléséről szóló javaslat lesz, amelyet Donald Tusk, az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke hozott nyilvánosságra. A javaslatban a "vészféknek" nevezett szigorítások szerint négyévi nagy-britanniai munkaviszony után lehetne csak igénybe venni a munkavállaláshoz kötődő brit szociális juttatások teljes körét. Az európai ügyekért felelős cseh államtitkár közölte: Csehország számára a szociális juttatások vészfék-mechanizmusa elfogadható megoldása annak a brit követelésnek, hogy London korlátozhassa az EU-tagországokból érkező bevándorlók szociális támogatását.

Fontosnak minősítette azt az elképzelést is, amely az euróövezeten kívüli országoknak is lehetővé tenné, hogy beleszóljanak a döntésbe. Úgy tűnik, hogy a nyilvánosságra hozott cseh álláspont a V4-ek közös álláspontjának lényegét is tükrözi.

A V4-es prágai csúcstalálkozó eredményéről a brit EU-viszony átalakítása ügyében kedden Sobotka tájékoztatja Donald Tuskot is, aki egynapos munkalátogatást tesz a cseh fővárosban.

Csütörtökön azután a visegrádi országok külügyminiszterei is összeülnek Prágában, hogy megvitassák a migránsválságot és a brit követeléseket. Magyarországot a tanácskozáson Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogja képviselni.

Miután február 15-én lesz 25 éve, hogy megszületett a visegrádi együttműködés, a kormányfők és a külügyminiszterek is foglalkozni fognak az évforduló témájával.

A V4-ek soros elnöki tisztségét jelenleg Csehország tölti be, így a közös tanácskozásokat Prága kezdeményezi.