Túrterebesen a talajviszonyok nagyon jók a földművelésre, nincsenek olyan részek, ahol belvizek alakulhatnak ki, a szántóföldek félreesnek a Natura 2000-es területektől, lehet használni vegyszereket — tájékoztatott Gyákon Viktor, a Túrterebesi Állattartók Egyesületének elnöke. Nem lehet azt mondani, hogy a szárazság és a túlzott esőzések, valamint a természetvédelmi területek miatt terméskiesés van. Túrterebesen a legtöbben kukoricatermesztéssel foglalkoznak. A múlt hét elején lehullott csapadék hektáronként egy-két tonnával megnöveli a kukoricatermést, ugyanis a kukorica még nem kezdett el száradni, a csapadék pedig növeli a szemeket. Az előző években öt-tizenkét tonna kukorica termett egy hektáron, ebben az évben átlagosan kilenc-tíz tonnára lehet számítani. Ehhez be kell tartani a technológiát.
A búzatermés is jó volt, átlagosan hektáronként hat tonnát arattak. Sok volt a kártevő, s ezek ellen védekezni kellett ahhoz, hogy ne terjedjenek a betegségek. Az aratásnál sok problémát okozott az esőzés.
A környéken kevesen vetnek zabot, árpát, szóját vagy tritikálét, s azt a keveset is a vetésforgó miatt vagy zöldtrágyaként, szóját pedig amiatt, hogy megkösse a nitrogént.
Népszerű az epertermesztés
Gyákon Viktor kiemelte, hogy Túrterebesen évek óta nem telepítettek annyi epret, mint ezen a nyáron. Nem lehet pontosan megmondani, de az biztos, hogy meghaladja az ötven hektárt. Németországból és Hollandiából hoznak hűtött palántát, melynek 18–20 eurócent darabja. Egy hektár terület az előkészítéssel, a fóliázással, az ültetéssel és a kezeléssel tízezer euróba kerül. Soha nem volt még ilyen eperszezon, mint ebben az évben. A betegségekkel nem voltak gondok, az árak is megfelelők voltak: kezdetben egy kiló eper 12 lej, később 7–8 lej volt, de 6 lej alá nem ment az ár, míg a korábbi évek folyamán ez volt a csúcs. A modern technológiával hektáronként harminc tonna epret is lehet termeszteni, amire azonnal van vevő. Nagyon sok termesztő még a szezon beindulása előtt szerződést köt a viszonteladókkal, akik azonnal szállítják a termést. A jó termésnek az egyik titka az volt, hogy amikor elkezdődött az eperérés, nem volt több napon át harminc Celsius-fok feletti hőség, ami kárt tehetett volna a fólia alatt lévő eperben. Sokan abban reménykednek, hogy jövőre és a következő években is így lesz, de persze ez nem biztos.
Stagnál az állatállomány
Az állatállomány nem csökken a településen — szögezi le Gyákon. Az egytehenes gazdák közül sokan eladják a jószágaikat, úgy gondolják, nem éri meg ezzel foglalkozni. A legelőn körülbelül kétszázötven szarvasmarha legel, köztük van harminc limuzin is. A limuzinok egész nyáron a legelőn vannak, villanypásztor vigyáz rájuk, csak vízre és legelőre van szükségük. Tavasszal attól tartottak a gazdák, hogy a nagy szárazság miatt nem lesz takarmány, de a későbbi tartós esőzés jót tett a legelőknek; a nagyobb részük még mindig zöld, míg az elmúlt évben ebben az időszakban a legelők nagy része már el volt száradva. A legelők egy részét kaszálják, és nagyon jó minőségű lesz a széna. A lucerna első kaszálása nem sikerült, de később tudták pótolni a veszteséget. A limuzin fajta szarvasmarhának nagyon jó minőségű a húsa, de sajnos a felvásárlási ára nagyon alacsony, kilónként nyolc-kilenc lejt fizetnek érte.
Gyákon Viktor elmondta, hogy az állattartás egyik fontos szerepe, hogy biztosítva legyen a szerves trágya a szántóföldekre. A szerves trágya meghatározza a termesztett növények mennyiségét és minőségét is.
Környezetvédő gazdálkodás
Túrtrebesen nagyon jól együttműködnek a mezőgazdászok a környezetvédőkkel. A legelő a Natura 2000-es övezethez tartozik, így itt nem használnak semmilyen tiltott szert, ami hasznosnak tűnik, ugyanis a vegyszerek egy ideig hatnak, egy idő után viszont kiégetik a talajt. A szántóföldeken sem használnak sok műtrágyát, még a felét sem annak a mennyiségnek, ami például Németországban megengedett.
Túrterebesről mindig mennek emberek szezonmunkára Németországba, de közülük sokan kezdenek rádöbbenni arra, hogy itthon is meg lehet keresni ugyanazt a pénzt, ha az illető ügyes, és mer vállalkozni. Németországban lehet jól keresni, de rabszolgamunkával, és nem itthoni körülmények között. Sokan mondják, hogy nincsenek biztonságban, és sokat kockáztatnak, akik külföldön vállalnak munkát.
Amit a limuzinról tudni kell
A viszonylag hosszú törzs széles háttal és a comb a rendkívüli izomzatával a magas húskihozatal alapja. A hús jól erezett. A finom, korrekt állású láb szilárd körmökkel alkalmassá teszi arra, hogy jól lehessen legelőn tartani. A limuzin szarvasmarha általában hosszú és enyhén ereszkedő medencéje és az alacsony születési súlya könnyű ellést tesz lehetővé. További fajtajellemzők a vitalitás, a termékenység, a hosszú élettartam és az alkalmazkodóképesség. Középkorán érő fajta, üszői 18–20 hónapos korban vehetők tenyésztésbe. A limuzin akár fajtatiszta tenyésztésben, akár keresztezésben kiválóan alkalmas a legmagasabb minőségi követelményeket kielégítő hústermelésre. Súlyánál és takarmányigényénél fogva ez a marha kevésbé gyorsan növekedő legelőkön, középhegységekben is tartható. A borjak nagy vitalitása jelentősen csökkenti a veszteséget leborjadzáskor.
Elek György