Riasztóan sokszor kellett felügyelet nélkül hagyott vagy elszabadult tarlótüzet oltaniuk a szatmári lánglovagoknak márciusban, melyek során közel száz hektárnyi terület perzselődött fel.

Mint a Szamos Katasztrófavédelmi Felügyelőség összesítéséből kiderült, márciusban 25 elszabadult vagy egyszerűen felügyelet nélkül hagyott tarlótűzhöz riasztották őket, melyek során közel száz hektárnyi terület perzselődött fel — bár nem egy esetben előfordult az is, hogy senki nem „fárasztotta magát” a riasztással (például a hét végén Pettyén közelében), vagy csak nagyon későn értesítették a tűzoltókat (mint Krasznabélteken, ahol a késlekedés következtében 10 hektár föld, de 2,5 hektár újraerdősített tölgyfacsemetés is a lángok martalékává vált).

A tűzoltóság ismételten — megszámlálhatatlanul sokadjára — figyelmeztet és kéri a lakosságot: kertekben, udvarokon és a lakott területeken a növényi hulladék, valamint a lakott területeken kívüli tarló égetését kizárólag nappal és mindenképp szélcsendes időben végezzék! Az öt hektárnál nagyobb területeken szakaszosan végezzék az égetést, és csak az egyik szakasz felégetését követően gyújtsák meg a következő részt. Fontos, hogy az égést folyamatosan figyelemmel kísérjék, és azonnal avatkozzanak közbe, ha a lángok terjedni kezdenének — ha pedig elszabadultak a felügyelet alól, rögtön jelentsék a 112-es egységes segélyhívón!

Ugyanakkor arra kérik az erdőn, mezőn kirándulókat, szezonnyitó piknikezőket is, hogy a szárazság miatt tartózkodjanak a tűzrakástól; amennyiben mégis tüzet raknak, azt csak kialakított (esetleg a földbe ásott) katlanban tegyék, és hazainduláskor győződjenek meg róla: az utolsó parazsat is eloltották-e. A dohányzók pedig nagyon figyeljenek, a kirándulás vagy a mezei munka közben hová hajítják el a csikket s az parázslik-e még — ez utóbbi figyelmeztetés annál is inkább megalapozott, mert vasárnap Avasfelsőfaluban egy elhajított cigarettacsikknek „köszönhetően” 25 hektáron a tarló, 3 hektáron pedig az erdőbeli száraz, avaros aljnövényzet égett.

Szabó Kinga Mária