Az Európai Bizottság (EB) alelnöke, Frans Timmermans múlt héten azt nyilatkozta: az Európai Unió országaiban jelenleg tapasztalható magas energiaárak is arra mutatnak rá, hogy az EU-nak le kell mondania a fosszilis tüzelőanyagok használatáról, és fel kell gyorsítania a zöld energiára való átállást — számol be a Reuters. „Ha öt évvel korábban kötöttük volna a zöld megállapodást, most nem lennénk ebben a helyzetben, mert kevésbé függnénk a fosszilis tüzelőanyagoktól vagy a földgáztól” — mondta Frans Timmermans az Európai Parlament (EP) strasbourgi ülésén. Timmermans rámutatott, hogy bár a fosszilis tüzelőanyagok ára az egekbe szökött, a megújuló energiák termelési költségei stabilan alacsonyak maradtak. Ennek ösztönöznie kellene az EU-t az energetikai átállás felgyorsítására annak érdekében, hogy minél több polgár számára hozzáférhető legyen az olcsó megújuló energia.

A zöld tanúsítványok ára, amely szintén hatással van az elektromos áram árára, idén rekordokat döntött, de Timmermans szerint nem ez a fő oka az energiaárak robbanásának. „Az áremelkedésnek csak mintegy ötöde írható a CO2-kvóta drágulásának számlájára” — mondta az Európai Bizottság alelnöke.

Támogatás a sérülékeny fogyasztóknak

Amint arról már beszámoltunk, Romániában a képviselőház szeptember 7-én fogadta el a kiszolgáltatott energiafogyasztók védelméről szóló törvénytervezetet. A november elsejétől hatályba lépő jogszabály meghatározza a kiszolgáltatott energiafogyasztók kategóriába való besorolásnak a kritériumait, a rájuk vonatkozó szociális védelmi intézkedéseket és a háztartások alapvető szükségleteinek kielégítését szolgáló energiaforrásokhoz való hozzáférést. A szociális védelmi intézkedések lehetnek pénzügyi, illetve nem pénzügyi jellegűek. Ezeket az állami költségvetésből, helyi költségvetésből vagy európai alapokból finanszírozzák. Az elfogadott törvénytervezet szerint a fűtési támogatást a családtagonkénti vagy az egyedülálló személyenkénti havi nettó átlagjövedelem alapján nyújtják, és az állami költségvetésből fizetik ki.

Eszerint a fűtési támogatásként nyújtott maximális összeg a referenciaérték 100%-a, de nem több, mint a kiszámlázott fogyasztás, ha az egyedülálló személy vagy a család egy főre eső nettó havi jövedelme nem haladja meg a 200 lejt. A legkisebb támogatás 10%, ez abban az esetben jár, ha a család egy főre eső nettó havi jövedelme 1280,1 lej és 1386 lej közötti, illetve ha az egyedülálló személy nettó havi jövedelme 1280,1 lej és 2053 lej közötti összeg. Ennél nagyobb nettó havi jövedelem fölött nem jár fűtési támogatás.

Florin Cîţu miniszterelnök az energia- és gázárak kompenzálását célzó rendelet kapcsán arról is beszélt, hogy felmerült a gázár-maximalizálás kérdése is.

Virgil Popescu energiaügyi miniszter elmondta, hogy az állam mintegy 13 millió olyan romániai lakos villanyszámláját tudja kompenzálni, akinek a havi fogyasztása 30 kWh és 200 kWh között van. A miniszter közölte, hogy a kompenzáció a legalacsonyabb piaci ár (64 bani/kWh, beleértve az összes adót) és az átlagár (82 bani/kWh) közötti különbséget fedezi.

Az Agerpres összefoglalót készített arról, hogy Európában milyen intézkedéseket jelentettek be a hatóságok, hogy segítsenek a lakosságnak az energiaszámlák törlesztésében.

Közpénzzel mérsékel az olasz kormány

Az olasz kormány azt tervezi, hogy közpénz felhasználásával próbálja meg mérsékelni az egyre emelkedő közüzemi számlák hatását — nyilatkozták a Bloombergnek névtelenséget kérő források. A Mario Draghi miniszterelnök vezette kabinet 2021 második negyedévében már több mint 1,2 milliárd eurót (1,40 milliárd dollárt) költött az energiaárak növekedésének kompenzálására, és a tervek szerint a továbbiakban is kitart e mechanizmus mellett — mondták az említett források. Az intézkedés révén a kormány közbelépése előtti 20 százalékról 9 százalékra mérséklődött az elektromos áram árának növekedése.

Roberto Cingolani ökológiai átmenetért felelős miniszter múlt héten úgy nyilatkozott, hogy a földgáz világpiaci árának emelkedése és a károsanyag-kibocsátási tanúsítványok drágulása miatt Olaszországban 40 százalékkal drágul az áram a következő negyedévben. A támogatást az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS) révén befolyó jövedelemből finanszíroznák, amelyet a pénzügyminisztérium kezel — nyilatkozták a források.

Intézkedéscsomag Madridban

A madridi kabinet múlt héten szintén sürgősségi intézkedéscsomagot fogadott el a magas energiaszámlák csökkentésére. Többek között azt tervezi, hogy több milliárd eurót tart vissza az energiavállalatok úgynevezett váratlan nyereségéből, illetve megszabja a gázár felső határát — írja a Reuters. A vízenergiát és más megújuló energiaforrást használó termelők áramdrágulásból származó nyereségének befagyasztásával a madridi kormány a következő hat hónapban mintegy 2,6 milliárd eurót remél átcsoportosítani a vállalatoktól a fogyasztókhoz.

Teresa Ribera energiaügyi miniszter egy sajtótájékoztatón bejelentette, hogy az intézkedés 2022 márciusának végéig marad érvényben, amikor a téli csúcsot követően a fogyasztás csökkenésével a gázárak várhatóan stabilizálódnak. Ezzel párhuzamosan Spanyolország idén további 900 millió euró értékű károsanyag-kibocsátási tanúsítványt hirdet eladásra, és a befolyó összeget a fogyasztói számlák csökkentésére fordítja. Ribera szerint a tervezett intézkedések révén év végéig átlagosan 22 százalékkal csökkennek a fogyasztók havi számlái. A spanyol miniszter azt is bejelentette, hogy a kiszolgáltatott fogyasztók védelme érdekében a jelenlegi négy hónapról tíz hónapra hosszabbítják meg azt az időszakot, amely alatt nem szabad lekapcsolni a rendszerről a nem fizető fogyasztókat.

Mivel az európai áramárak emelkedése legfőképpen a földgáz iránti nagy keresletnek tulajdonítható, Spanyolország úgy döntött, hogy a harmadik negyedévben 4,4 százalékban maximalizálja az áremelkedést, szemben a 28 százalékos drágulásra vonatkozó előrejelzésekkel.

Pedro Sanchez miniszterelnök múlt héten bejelentette, hogy az áramra kivetett különadót az év végéig 5,1 százalékról 0,5 százalékra csökkentik, ugyanakkor jövő év januárjáig érvényben marad a csökkentett áfakulcs és a 7 százalékos termelési adó eltörlése. Az intézkedések hatására 2021-ben mintegy 1,4 milliárd euróval csökkennek a költségvetési bevételek — véli Sanchez.

Támogatás a görög háztartások 70%-ának

Az athéni kormány úgy döntött, hogy év végéig támogatást nyújt a legtöbb háztartás számára, hogy a gázárak emelkedése közepette megfizethetőbbé tegye az energiaköltségeket — idézett múlt héten a Reuters egy kormánytisztviselőt. A támogatás annak az intézkedéscsomagnak a részét képezi, amelyet Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök szombaton jelentett be, és amelynek célja a görög polgárokon segíteni, hogy meg tudjanak birkózni az emelkedő fogyasztói árakkal.

A kormány által finanszírozott támogatásból, amelynek becsült költsége 150 millió euró, 9 euróval támogatják majd a görög háztartások által havonta elfogyasztott első 300 kilowattórát — mondta Kósztasz Szkrekász energiaügyi és környezetvédelmi miniszter, hozzátéve, hogy ez a rendszer a háztartások mintegy 70%-át fogja lefedni. Ezenkívül 20 százalékkal növelik annak az évi egyszeri támogatásnak az összegét, amelyet az athéni kormány az alacsony jövedelműeknek szokott biztosítani a téli fűtőanyag vásárlására.

Görögország fő közműszolgáltatója, a Public Power Corp. (PPC), amely 51%-ban állami tulajdonban van, szintén nagyobb árcsökkentést fog kínálni a háztartásoknak, hogy segítsen nekik megbirkózni a növekvő számlákkal.

Lengyelország: a szénfüggőség ára

Az energiaárak számottevő és népszerűtlen emelkedése miatt a lengyel kormány azt szeretné, ha a villanyszámlákon feltüntetnék azokat a többletköltségeket, amelyek az EU éghajlatváltozási politikája miatt érintik a háztartásokat — írja a Bloomberg. Az EU leginkább szénfüggő államának meg kell emelnie az energiaárakat, miután a szén-dioxid-kibocsátás költsége idén csaknem a duplájára emelkedett. A közműszolgáltatók a Zet rádió szerint 2022-ben 40%-os áremelést kérhetnek a szabályozó hatóságoktól, ez pedig tovább növeli az inflációt, ami már így is az utóbbi két évtized viszonylatában a legmagasabb szinten van.

Mateusz Morawiecki miniszterelnök biztosítékokat adott arra vonatkozóan, hogy az energiaár-emelkedés nem éri el ezt a szintet, ugyanakkor nyomás alatt vannak, mivel Lengyelországnak hatalmas beruházásokat kell eszközölnie ahhoz, hogy teljesítse az uniós éghajlatvédelmi célkitűzéseket. A kormány becslései szerint az országnak 415 milliárd dollárba, vagyis a GDP-je mintegy kétharmadába kerülne, hogy 2050-re elérje a klímasemlegességet. A lengyel kormány által nemrégiben elfogadott, 2040-ig szóló energiastratégia szerint a megújuló energiaforrások aránya legalább 23% lesz a végső energiafogyasztásban 2030-ra, amikor a tengeri szélerőművek kapacitása a mai nullával szemben várhatóan eléri az 5,9 gigawattot. A tervek szerint 2040-re a tengeri szélerőművek kapacitása eléri a 11 gigawattot. Lengyelország villamosenergia-termelésének több mint 70%-a szénből származik. Ez az egyetlen olyan uniós ország, amely nem hajlandó 2050-re klímasemlegességet vállalni, arra hivatkozva, hogy több időre van szüksége ahhoz, hogy áttérjen a nulla károsanyag-kibocsátásra.

Németország: szél helyett szén

Az Európában viszonyítási alapként tekintett Németországban múlt héten az energiaforrások drágulásának hatására először haladta meg az elektromos áram ára a 100 euró/MWh-s küszöböt, írja a Bloomberg. Idén az energia iránti globális kereslet növekedésével egy időben az áram ára szinte megduplázódott tavalyhoz képest, a gázellátás akadozása pedig rekordszintre emelte a földgáz árát. Ugyanakkor az európai kikötőkben lévő széntartalékok 2016 óta nem voltak ennyire alacsonyak szeptemberben, ezért a szén az utóbbi évtizedben soha nem volt annyira drága, mint most.

Tekintettel arra, hogy az Európa legnagyobb árampiacának számító Németország áramtermelésének több mint egyharmada a fosszilis tüzelőanyagokon alapul, több millió fogyasztónak lesz magasabb a villanyszámlája.

Múlt hétfőn a lipcsei energiatőzsdén a régiós szintű referenciaértéknek számító irányadó áramár 4 százalékkal nőtt, elérve a 100,10 euró/MWh-t. Ezzel párhuzamosan a földgáz ára szinte megháromszorozódott ebben az évben, a szén határidős jegyzésára pedig 89 százalékkal emelkedett az ICE Endex amszterdami tőzsdén. A DPA beszámolója szerint az idei első fél évben a szél helyett a szén lett a legfontosabb energiaforrás a németországi energiatermelésben.

A Szövetségi Statisztikai Hivatal (Destatis) adatai szerint az év első hat hónapjában a Németországban előállított 258,9 milliárd KWh elektromos áram 56 százaléka konvencionális energiaforrásokból — szén, földgáz, atomenergia — származott. Ez az arány 20,9 százalékkal magasabb a 2020 első fél évében jegyzettnél.

A szél-, nap- és biogázerőművek által használt megújuló energiaforrások aránya az áramtermelésben a múlt év első felében jegyzett 44 százalékhoz képest 11,7 százalékkal mérséklődött az idei első hat hónapban. A csökkenés oka a Destatis szerint, hogy gyenge szelek voltak a tavasz folyamán. A szélenergia aránya emiatt 21 százalékkal csökkent, amit hőerőművekben termelt energiával kellett pótolni. A szén és a szél után a földgáz volt a németországi áramtermelés harmadik legfontosabb energiaforrása. Ennek aránya 14,4 százalék volt, míg az atomenergiáé 12,4 százalék.

Rekordszint Nagy-Britanniában

A földgáz határidős jegyzésára Nagy-Britanniában múlt héten termikus egységenként 12 százalékkal, a rekordszintnek számító 184,60 pennyre nőtt. A szél hiánya a szigetországban serkenti a földgáz iránti keresletet, és felnyomja az elektromos áram árát. Az Epex Spot SE tőzsdei szolgáltatónál 1 MWh áram ára rekordszintre, 422,46 fontra nőtt. Ezzel egy időben két, összesen több mint félmillió ügyféllel rendelkező brit energiaszolgáltató csődbe ment az energia drágulása miatt. Az Egyesült Királyság energiaszabályozó hatósága, az Ofgem múlt héten bejelentette, hogy a mintegy 220 ezer fogyasztót földgázzal és árammal ellátó Utility Point és a mintegy 350 ezer ügyféllel szerződésben lévő People's Energy megszüntette a tevékenységét. A hatóság most egy új szolgáltatót jelöl ki a hoppon maradt fogyasztóknak. A múlt héten további két cég, a Pfp Energy és a Moneyplus Energy ment csődbe, a két vállalatnak összesen 94 ezer ügyfele volt. Idén az áram és a földgáz szinte napi szintű drágulásával további energiaszolgáltatók csődjére lehet számítani. Az árak volatilitásával szemben védtelen cégek kénytelenek drágábban beszerezni az energiát, mint amilyen áron az ügyfeleiknek eladják.

Felgyorsul az Északi Áramlat 2 beindítása

A Reuters által megkérdezett elemzők szerint a földgáz utóbbi időben jegyzett európai rekordárainak hatására várhatóan felgyorsul az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat 2 földgázvezeték beindításához szükséges jóváhagyások kibocsátása.

Az orosz Gazprom múlt héten jelentette be, hogy befejeződött az Északi Áramlat 2 építése. A két párhuzamos vezetéken évente 110 milliárd köbméter földgázt szállíthatnak majd Oroszországból Németországba, ez 26 millió háztartás ellátásához elegendő mennyiség. Európának a jelenleginél nagyobb mennyiségű földgázra van szüksége, különös tekintettel arra, hogy a kontinensen a tél beállta előtt rekordszintre emelkedett az ára.

A legnagyobb európai gáztőzsdén, a holland TFF-nél az azonnali (spot) árfolyam múlt héten meghaladta a 66 eurót MWh-nként, vagyis a 800 dollárt ezer köbméterenként, miközben a föld alatti európai gáztározók feltöltöttsége évek óta nem volt ilyen alacsony szinten szeptemberben. A Gazprom még a múlt hónapban bejelentette, hogy az Északi Áramlat 2 vezetékein az év végéig 5,6 milliárd köbméter gázt tudna szállítani Európába. SZFÚ