Tisztújító küldöttgyűlést és rendkívüli közgyűlést tartott hétvégén a kereken húszéves, budapesti székhelyű Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége (KCSSZ) — az az egyedülálló családszervezet, amelynek célja a családbarát szemlélet Kárpát-medencei és nemzetközi terjesztése, valamint a térségben működő családszervezetek és az érdekeiket képviselő civil kezdeményezések együttműködésének megszervezése, s amely tevékenységével erősíti a Kárpát-medencei magyarság nemzeti önazonosságának és összetartozásának tudatát, segítséget nyújt a magyar nyelv használatának határokon túli fennmaradásában, de nem csak.
A november 20–21-i, budapesti találkozó első napján a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének tisztújító küldöttgyűlése újraválasztotta a szervezet háromtagú elnökségébe Márton Zsuzsanna elnököt a partiumi Asociaţia Pro Agriensis Egyesület képviseletében és Gajda Nóra elnökhelyettest a délvidéki Kolibri a Családokért Egyesület képviseletében, valamint bizalmat szavazott Lévai Andrea elnökhelyettesnek a Tiszavasvári Nagycsaládosok Egyesülete képviseletében. Pataki János leköszönő elnökhelyettes, a KCSSZ korábbi elnöke sok sikert kívánt az elnökség munkájához. A Himnusz közös eléneklését követően a küldöttek egyperces néma felállással emlékeztek meg azokról a szervezeti tagokról és hozzátartozóikról, akik már nincsenek közöttük. Mint Márton Zsuzsanna kiemelte: „Sajnos a koronavírus nem kiszámítható, azonos ütemben terjedő vírus. Az öt régióban, ahol a KCSSZ jelen van, hol itt, hol ott üti fel jobban a fejét, súlyosbodik, nehezíti a mindennapjainkat, veszélyezteti az életünket. Nekünk nemcsak a magyarországi járványügyi helyzetet kell figyelembe vennünk, hanem másik négy ország törvényeit, szabályozásait, adatait is, hiszen felelősséggel és elszámolással tartozunk minden tagszervezetünk felé.”
A továbbiakban a küldöttgyűlés napirendi pontjai szerint jóváhagyta az elnökség és a jelölőbizottság október 15. és november 20. közötti időszakban tett intézkedéseit és jognyilatkozatait, megerősítette a 2020. május 30-án tartott rendkívüli közgyűlés ülés nélküli döntéshozatalának beszámolóit, jelentéseit, illetve a 2021. évi költségvetés-tervezetet, s a tisztújítás mellett megválasztották a Felügyelő Bizottság, valamint a Jelölő Bizottság tagjait is, minden régiót, azaz Erdélyt, Felvidéket, Kárpátalját, Délvidéket s természetesen Magyarországot is lefedve.

Módosították az alapszabályt

A találkozó második napján rendkívüli közgyűlésre hívták a küldötteket, amelynek egyetlen napirendi pontja az alapszabály módosítása volt, ami 11 indítványban került előterjesztésre. A szervezet további működése szempontjából az elnökség összetételét érintő, legfontosabbnak ítélt kérdésekben a küldöttgyűlés egyhangúlag elfogadta, hogy az elnökség tagjainak a számát kibővíti hét személyre (elnök, egy elnökhelyettes és öt elnökségi tag), így a módosító javaslat elfogadásával a szervezet elnökségében a Kárpát-medence minden régiója számára biztosították a képviseletet. A közgyűlés elfogadta azt az indítványt is, hogy az elnökség mandátuma négy évre szóljon, és korlátlanul újraválasztható legyen; a küldöttgyűlés megerősítette, hogy a szövetség rendes tagjai olyan civil szervezetek lehetnek, amelyek családszervezetként határozzák meg magukat. Márton Zsuzsanna a módosító javaslatok elfogadása kapcsán elmondta: „A kibővített elnökség új kihívás elé állítja majd a szövetségünket, azonban optimista vagyok, hiszen a járványügyi helyzet megtanított bennünket arra, hogy a Kárpát-medencében lévő távolságokat a technikai eszközök segítségével legyőzzük, és mindennapi kapcsolatban legyünk általuk.”