Neves magyarországi és romániai szakemberek tartottak előadásokat a kora középkori kerámialeletekről hétvégén, a Nagykároly melletti bobáldi régészeti kutatótelepen rendezett konferencián.

Már pénteken elkezdődött az a régészeti konferencia, amelyet a Szatmár Megyei Múzeum és a Nagykárolyi Városi Múzeum, a Nagykárolyi Kulturális Igazgatósággal együttműködve, valamint a Szatmár Megyei Tanács és a Nagykárolyi Polgármesteri Hivatal támogatásával szervezett Nagykároly első írásos emléke 800. évfordulójának alkalmából.

A házigazdák a Károlyi-kastélyban fogadták a vendégeket, akik Hágó Attila Nándor helyi múzeumigazgató és Romát Sándor régész vezetésével először a városi múzeum gyűjteményében található kora középkori leleteket tekintették meg, majd a bobáldi régészeti kutatótelepre látogattak, ahol másnap reggel elkezdődött maga a konferencia.

Az előadások sorozatát a szlovákiai Zólyom városából érkezett Samu Levente kezdte, a régész a VI—VII. századból származó, északkelet-magyarországi kerámialeletekről készített tanulmányát mutatta be a jelenlévőknek. Dr. Ioan Stanciu, a Kolozsvári Akadémiai Régészeti és Művészettörténeti Kutatóintézet régésze Észak-Nyugat Románia középkori (VII—IX/X. század) kerámialeleteiről, valamint azok értelmezésének problémáiról számolt be. Bajkai Rozália, a debreceni Déri Múzeum régésze a kora középkori kerámiakutatásról, valamint a hajdúsági és nyírségi régiókban végzett ásatásokról tájékoztatott. Ezt követően Romát Sándor, a Nagykárolyi Városi Múzeum szakembere a nagykárolyi kutatásokról, leletekről beszélt. Merva Szabina, a budapesti Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének szakembere gondolatokat mutatott be a statisztikai módszerek használhatóságáról a kora középkori kerámiaanyag vonatkozásában. Dr. Takács Miklós professzor, a budapesti Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének munkatársa egy összehasonlító vizsgálatot ismertetett a jelenlévőkkel néhány délnyugat-hevesi kora középkori telepfeltárás kerámiáiról. Nyárádi Zsolt, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum régésze adatokat mutatott be az udvarhelyszéki falvak keletkezésével kapcsolatban. Az előadás-sorozatot dr. Florin Mărginean, az Aradi Múzeum régésze zárta, vetítéssel egybekötött bemutatójának címe: Árpád-kori kerámiaégető kemencék az al-Maros mentén. Leletek a 4R lelőhelyről — Nagylak—Arad autópálya (esettanulmány).

Amint azt Romát Sándortól megtudtuk, a konferencia célja a kora középkori kutatások fellendítése. „Hagyományteremtő céllal tartottuk meg a konferenciát, amennyiben lesz rá igény, jövőre is megrendezzük, ugyancsak a kora középkori kutatások témakörében” — nyilatkozta a nagykárolyi régész, aki azt is kihangsúlyozta, hogy azért is tartja fontosnak a konferencia megrendezését, mert a román régészeknek vannak olyan anyagai, amelyeket a magyarok nem ismernek, ugyanakkor a magyar régészek is rendelkeznek olyan információkkal, amelyek hasznosak lehetnek román kollégáik számára.

Ifj. Deák Endre